Beáta napja.
Latin eredetű név, Szűz Máris Boldogságos
melléknevéből származik. Jelentése: boldog.
1992 – A víz világnapja.
2008 – Nagyszombat.
Este körmenetekkel emlékezik meg a keresztény világ arról, hogy Jézus harmadnap, azaz húsvétvasárnap hajnalán feltámadt halottaiból.
A Húsvét Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe a keresztény egyházak legrégibb, a zsidó pészahra visszavezethető ünnepe.
1457 – Megjelent az első nyomtatott könyv, a Gutenberg-biblia.
1599 – Antwerpenben megszületett Sir Anthonis van Dyck flamand festő, aki Pieter Pauwel Rubensszel a barokk festészet legjelentősebb képviselője volt.
1832 – Meghalt Johann Wolfgang von Goethe német költő, író. Legismertebb műve a Faust.
1886 – Budapesten megszületett Darányi Kálmán, aki 1936-tól 1938-ig Magyarország miniszterelnöke volt.
1895 – Először mutatta be válogatott közönségének Auguste és Louis Lumiére a mozgóképet.
1903 – Víz nélkül maradt a Niagara-vízesés.
1937 – Megszületett Angelo Badalamenti zeneszerző, aki számos film zenéjét alkotta (Kék bársony, Veszett a világ, Twin Peaks, A titkárnő).
2008 – Nagyszombat.
Este körmenetekkel emlékezik meg a keresztény világ arról, hogy Jézus harmadnap, azaz húsvétvasárnap hajnalán feltámadt halottaiból.
A Húsvét Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe a keresztény egyházak legrégibb, a zsidó pészahra visszavezethető ünnepe.
1457 – Megjelent az első nyomtatott könyv, a Gutenberg-biblia.
1599 – Antwerpenben megszületett Sir Anthonis van Dyck flamand festő, aki Pieter Pauwel Rubensszel a barokk festészet legjelentősebb képviselője volt.
1832 – Meghalt Johann Wolfgang von Goethe német költő, író. Legismertebb műve a Faust.
1886 – Budapesten megszületett Darányi Kálmán, aki 1936-tól 1938-ig Magyarország miniszterelnöke volt.
1895 – Először mutatta be válogatott közönségének Auguste és Louis Lumiére a mozgóképet.
1903 – Víz nélkül maradt a Niagara-vízesés.
1937 – Megszületett Angelo Badalamenti zeneszerző, aki számos film zenéjét alkotta (Kék bársony, Veszett a világ, Twin Peaks, A titkárnő).
1951 – Salzburgban meghalt Almásy László Ede
autóversenyző, pilóta, Afrika-kutató, felfedező.
Március 22. – A magyar fordítók
és tolmácsok napja.
A szakma művelői félig tréfásan szokták mondani, hogy a fordítás, a tolmácsolás a világ második legősibb mestersége, hiszen amióta különböző nyelvek vannak a világon, és nem mindenki ismeri (érti, írja vagy beszéli) kifogástalanul mások nyelvét, gyakran van szükség arra, hogy egymás mondanivalójának megértése céljából szakember segítségét kérjük. A Bábel tornya építésének bibliai története jól példázza, milyen zűrzavart okozhat egymás nyelvének meg nem értése. Éppen ezért a szakfordítók, tolmácsok munkájának alapvető követelménye a megbízhatóság és a pontosság. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
70 éve, 1944. március 22-én a
sátoraljaújhelyi börtönből 400 magyar, szerb, szlovák és román, zömmel
kommunista fogva tartott fegyveres kitörést kísérelt meg.
A Sátoraljaújhelyi Törvényszéki Fogházat 1942 szeptemberében a Magyar Honvéd Vezérkari főnökség (VKF) büntető intézetévé jelölték ki. Az Intézet parancsnokává 1942. szeptember 1-jével Lindenberger Lajos tartalékos hadnagyot nevezték ki. A fogházban köztörvényes bűnözőket és politikai okból letartóztatottakat is fogva tartottak. Ez utóbbiak addig is magas számát tovább növelték a délvidéki partizántevékenység letörését célzó katonai és csendőrségi akciók. A köztörvényes fogvatartottakat az épület földszintjén zsúfolták össze. A különböző nemű és nemzetiségű (magyar, szerb, horvát, román, szlovák, ukrán) politikai foglyokat pedig az emeleti szinteken helyezték el. Utóbbiak többsége kassai, pozsonyi, nagyváradi, valamint a Kárpátalja és Szerbia különböző településeiről idekerült antifasiszta ellenálló volt. 1943 őszére 423 politikai elítéltet zsúfoltak össze, közülük 160-an a jugoszláv fegyveres ellenállás tagjaként kerültek oda. A raboknak csaknem a fele 23 évesnél fiatalabb volt, 8-10 év börtön várt rájuk.
A zsúfoltság miatt a börtön vezetősége a zárkákat nem tudta teljesen elszigetelni egymástól, és a foglyokat sem a külvilágtól, így azok jól szervezett illegális kollektívát és információs rendszert alakítottak ki. Kihasználták a börtönvezetés konfliktusos helyzetekben tanúsított engedékenységét.
Amikor a Vörös Hadsereg a Kárpátokhoz ért, a délvidéki Dzsámics Milán vezetésével a rabok egy része – elsősorban a jugoszlávok – megkezdték a szökés előkészületeit. A zárkacsoportok többsége a májusi vagy júniusi időpontban végrehajtandó fegyveres kitörés ötletét támogatta. A tervek szerint a börtön elfoglalását követően a közeli hegyekbe akartak eljutni, hogy csatlakozzanak a szlovák partizánokhoz, és velük együtt harcolva várják be a szovjet csapatokat.
Számításaikat keresztülhúzta, hogy 1944. március 21-én a városba érkezett a Wehrmacht Brandenburgi hadosztályának 2. számú csoportja, ezért a politikai foglyok vezetősége másnapra, a délutáni órákra hozta előre a szervezett kitörés időpontját.
22-én a 16 órai zárkanyitáskor a zárkákba belépő őröket lefegyverezték, majd a megszerzett kulcsokkal kiszabadították társaikat. A börtönt rövid idő alatt elfoglalták, de a kitörést a riadóztatott magyar helyőrség, a rendőrség és a beérkező német erők vérbe fojtották. A hegyekbe menekülőket április 5-ig üldözték. A lázadás túlélő szervezők közül a Magyar Királyi Kassai Honvédtörvényszék mint rögtönítélő bíróság 1944. április 5-én 11 főt halálra ítélt. Az ítéleteket 2 órán belül végrehajtották.
A kitörés résztvevői közül - a kivégzettekkel együtt – összesen 60-an haltak meg, 45-en lőtt sebtől, 3-an késszúrástól vesztették életüket, 1 ember öngyilkos lett.
A Sátoraljaújhelyi Törvényszéki Fogházat 1942 szeptemberében a Magyar Honvéd Vezérkari főnökség (VKF) büntető intézetévé jelölték ki. Az Intézet parancsnokává 1942. szeptember 1-jével Lindenberger Lajos tartalékos hadnagyot nevezték ki. A fogházban köztörvényes bűnözőket és politikai okból letartóztatottakat is fogva tartottak. Ez utóbbiak addig is magas számát tovább növelték a délvidéki partizántevékenység letörését célzó katonai és csendőrségi akciók. A köztörvényes fogvatartottakat az épület földszintjén zsúfolták össze. A különböző nemű és nemzetiségű (magyar, szerb, horvát, román, szlovák, ukrán) politikai foglyokat pedig az emeleti szinteken helyezték el. Utóbbiak többsége kassai, pozsonyi, nagyváradi, valamint a Kárpátalja és Szerbia különböző településeiről idekerült antifasiszta ellenálló volt. 1943 őszére 423 politikai elítéltet zsúfoltak össze, közülük 160-an a jugoszláv fegyveres ellenállás tagjaként kerültek oda. A raboknak csaknem a fele 23 évesnél fiatalabb volt, 8-10 év börtön várt rájuk.
A zsúfoltság miatt a börtön vezetősége a zárkákat nem tudta teljesen elszigetelni egymástól, és a foglyokat sem a külvilágtól, így azok jól szervezett illegális kollektívát és információs rendszert alakítottak ki. Kihasználták a börtönvezetés konfliktusos helyzetekben tanúsított engedékenységét.
Amikor a Vörös Hadsereg a Kárpátokhoz ért, a délvidéki Dzsámics Milán vezetésével a rabok egy része – elsősorban a jugoszlávok – megkezdték a szökés előkészületeit. A zárkacsoportok többsége a májusi vagy júniusi időpontban végrehajtandó fegyveres kitörés ötletét támogatta. A tervek szerint a börtön elfoglalását követően a közeli hegyekbe akartak eljutni, hogy csatlakozzanak a szlovák partizánokhoz, és velük együtt harcolva várják be a szovjet csapatokat.
Számításaikat keresztülhúzta, hogy 1944. március 21-én a városba érkezett a Wehrmacht Brandenburgi hadosztályának 2. számú csoportja, ezért a politikai foglyok vezetősége másnapra, a délutáni órákra hozta előre a szervezett kitörés időpontját.
22-én a 16 órai zárkanyitáskor a zárkákba belépő őröket lefegyverezték, majd a megszerzett kulcsokkal kiszabadították társaikat. A börtönt rövid idő alatt elfoglalták, de a kitörést a riadóztatott magyar helyőrség, a rendőrség és a beérkező német erők vérbe fojtották. A hegyekbe menekülőket április 5-ig üldözték. A lázadás túlélő szervezők közül a Magyar Királyi Kassai Honvédtörvényszék mint rögtönítélő bíróság 1944. április 5-én 11 főt halálra ítélt. Az ítéleteket 2 órán belül végrehajtották.
A kitörés résztvevői közül - a kivégzettekkel együtt – összesen 60-an haltak meg, 45-en lőtt sebtől, 3-an késszúrástól vesztették életüket, 1 ember öngyilkos lett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése