Árpád napja.
Régi magyar név, az árpa szó-d kicsinyítőképzős
származéka
1732 – Megszületett Franz Joseph Haydn osztrák zeneszerző.
1809 – Megszületett Nyikolaj Vasziljevics Gogol orosz író.
1811 – Megszületett Robert Wilhelm von Bunsen német vegyész, akiről a
Bunsen-égőt elnevezték.
1865 – Megszületett Bécsben Zsigmondy Richárd magyar származású,
Nobel-díjas kémikus.
1889 – Elkészült az Eiffel-torony
Párizsban.
1900 – Megszületett Szabó Lőrinc költő.
1914 – Megszületett Octavio Paz Nobel-díjas mexikói költő, esszéíró.
1948 – Meghalt Egon Erwin Kisch németül alkotó cseh író, újságíró, a
„száguldó riporter”.
1951 – Megalapították a magyar Állami
Népi együttest.
1999. március
31., szerda
* Jugoszlávia szerte zúgtak a szirénék. Újvidéken
szinte egész nap légiriadó volt.
* A NATO Jugoszlávia elleni agressziójában
teljesen megsemmisült a čačaki Sloboda háztartási berendezések gyára.
* Živadin Jovanović szövetségi külügyminiszter felszólította az
ENSZ-et, hogy tegyen sürgős lépéseket a Jugoszlávia ellen irányuló
NATO-támadások leállítása érdekében.
* Ibrahim Rugova kosovói albán vezető az AFP,
valamint a görög Mega és Antena tévéállomások újságíróit prištinai otthonában
fogadta, hogy megmondja nekik, hogy él és, hogy „meg kell állítani a
Jugoszlávia elleni bombázást”.
* A Jugoszláv Katonaság vezérkara közölte, hogy a
hadiállapot kihirdetése után a honvédelem ügyeinek védelme érdekében
megalakultak a hadbíróságok és a katonai ügyészségek.
* A balkáni
válság megoldásában nem lehet áttörést elérni, csak kis előrelépések
lehetségesek – jelentette ki Igor Ivanov orosz külügyminiszter.
* Alekszandr Avgyejev első orosz
külügyminiszter-helyettes az orosz felsőházban bírálta Slobodan Milošević
jugoszláv államfőt: „Nemcsak a NATO-t, hanem Miloševićet is felelősség terheli.
1989-ben megvonta az autonómiát Kosovótól, ahol addig különféle etnikai
csoportok békében éltek... – mondta Avgyejev.
* A nyugati közösség célja nem lehet más, minthogy
a rambouillet-i megállapodás alapján nemzetközileg szavatolt békés rendezést
valósítson meg – jelentette ki Joschka Fischer német külügyminiszter.
* Martonyi János, Magyarország külügyminisztere
kijelentette, nincs semmi akadálya annak, hogy az emberbaráti segélyt szállító
kamionok Oroszországból Jugoszláviába tartva áthaladjanak magyar területen.
* Mintegy ötvenfős csoport megtámadta a belgrádi
magyar nagykövetség épületét, kövekkel bezúzták az épület ablakait,
megrongálták a homlokzatot és megfenyegették a nagykövetségen tartózkodó
személyzetet.
* Az Egyesült Államok lefoglalta az országban lévő
jugoszláv diplomáciai képviseleti épületeket és javakat.
* Kasza József, Szabadka polgármestere, a VMSZ
elnöke a bánáti Káptalanfalván járt, ahol március 27-én ismeretlen tettesek
felrobbantották a 150 éves helyi templomot.
* A VMDK elnöksége Óbecsén megtartott ülésén
megismételte álláspontját, hogy „minden politikai konfliktust csak
tárgyalásokkal lehet rendezni”.
* A volt
jugoszláviai háborús bűnökkel foglalkozó hágai nemzetközi törvényszék
vádeljárást folytat Željko Ražnatović, az Arkan kapitány néven ismert szerb
katonai parancsnok ellen – jelentette be Louise Arbour főügyész.
(Az 1999. évi kronológia Bozóki Antal naplója alapján készült. Minden jog
fenntartva.)
25 éve történt a magyarországi
rendszerváltozás, 1989. március 31-április 6. - Kronológia
Magyarországi változások:
1989. március 31. - A Ganz Danubius Óbudai Hajógyárában munkásgyűlésen tiltakoztak a vállalat tervezett részvénytársasággá alakítása és a gyár eladása ellen.
1989. március 31. - Az Elnöki Tanács módosította a magánkereskedelemről szóló törvényerejű rendeletet, ezután a magánkereskedők akár 500 alkalmazottat is foglalkoztathatnak.
1989. március 31. – Megtartották Budapesten a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának (KISZ KB) székházában a Magyar Dolgozók Ifjúsági Szervezete (MADISZ) alakuló közgyűlését. Az új szervezetet üzemekben, vállalatoknál dolgozó fiatalok alapították, és a szövetségi elven felépülő országos baloldali ifjúsági mozgalom tagszervezeteként kívánt tevékenykedni.
1989. március 31. – Az Ellenzéki Kerekasztal válaszolt az MSZMP tárgyalási javaslatára: a Kerekasztal minden tagjának (Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, Fiatal Demokraták Szövetsége, Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, Magyar Demokrata Fórum, Magyar Néppárt, Magyarországi Szociáldemokrata Párt, Szabad Demokraták Szövetsége) tárgyalófélként, a független szakszervezetek képviselőinek pedig megfigyelőként kell a megbeszélésen részt vennie.
1989. április 1. - A Minisztertanács határozatot hozott, hogy május 1-jétől bevezetik az autópálya-használati díjat, és 1990. január 1-től létrehozzák az útalapot. A döntés ellen számos szakmai és társadalmi szervezet tiltakozott.
1989. április 1. - A Minisztertanács kormánybiztossá nevezte ki Somogyi Lászlót, akit a Budapest-Bécs Világkiállítás Előkészítő Bizottságának vezetésével bíztak meg.
1989. április 1. - Először találkoztak a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete képviselői, akik a párbeszéd folyamatossá tételében állapodtak meg.
1989. április 2. – A Jurta Színházban tartott nagygyűléssel újjászerveződött az 1947-ben alakult, majd 1948-ban tevékenységét felfüggesztő Magyar Függetlenségi Párt.
1989. április 2. - Grósz Károly pártfőtitkár egy rádióműsorban a hallgatók kérdéseire válaszolva azt mondta: a többpártrendszert alkalmasabb formának tartja a szocialista demokratizmus kiépítésére, mint az egypárti konstrukciót. Az 1956-os események népfelkelésnek minősítését leegyszerűsítő megközelítésnek nevezte, szerinte egy diákmegmozdulás, egy felkelés ellenforradalomba átcsapó folyamata zajlott akkor. Nagy Imre politikai rehabilitálását nem tartotta elképzelhetőnek, jogi rehabilitálásáról pedig azt mondta, hogy az a szakemberek dolga. A Budapest –Bécs Világkiállítást az ország gazdasági felemelkedése egyik lehetőségének nevezte.
1989. április 3. - Grósz Károly, az Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának (MSZMP KB) főtitkára a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására Kárpátaljára látogatott, személyében először kereste föl magyar kommunista vezető a Szovjetunióban élő magyar kisebbséget. Útja során várossá avatta a szovjet határon fekvő Záhonyt, itt kijelentette: új nemzeti közmegegyezésre van szükség, az MSZMP-nek el kell magát határolnia az elmúlt másfél évtized hibáitól.
1989. április 3. - Az április 8-tól életbe lépő vámszigorítások miatt több százezres turistaáradat indult el az április 4-i nemzeti ünnep előtt, hogy tartós fogyasztási cikkeket vásároljon Ausztriában. A statisztika szerint egyedül ezen a napon 120 ezren, április első hetében összesen 800 ezren léptek át a nyugati határállomásokon.
1989. április 3. - A Fidesz budapesti nagygyűlésén bejelentették, hogy a szervezet indulni kíván a parlamenti választásokon.
1989. április 3. - A Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság környezetvédő csoportja, a Duna Mozgalmak és más független szervezetek Nagymaroson tiltakozó tüntetést tartottak, követelve a bős-nagymarosi vízlépcső építésének azonnali leállítását.
1989. április 4. - Országos egyesületté alakult és alapítvány formájában működött tovább a Szegényeket Támogató Alap (SZETA), amely 1979 óta képviselte a legelesettebb társadalmi csoportok érdekeit.
1989. április 5. - Az MSZMP Politikai Bizottsága az egyházpolitikával kapcsolatban úgy foglalt állást, hogy a párt az önálló és független egyházakkal új tartalmú együttműködést kíván kialakítani, nem kíván beavatkozni az egyházak belső ügyeibe.
1989. április 5-6. - Első alkalommal rendezték meg az egyetemek közgyűlését, az Országos Egyetemi Fórumot, amelynek részvevői követelték az egyetemi autonómia megteremtését és szerepet kértek a tudományos minősítésben és az alapkutatásban.
1989. április 6. - Az MSZMP KB közlése szerint a párt tagsága 1987 őszén közel 880 ezer, 1988 végén 801 ezer, 1989 áprilisának elején mintegy 780 ezer fő volt.
1989. április 6. - A Minisztertanács létrehozta a kormány mellett működő Nemzetiségi Kollégiumot, amelynek elnöke Pozsgay Imre államminiszter lett. A Minisztertanács megtárgyalta a népszavazásról szóló törvénytervezet is, mely szerint népszavazás elrendelése akkor kötelező, ha az alkotmányt az Országgyűlés módosítani kívánja, továbbá ha azt 100, illetve 150 ezer állampolgár kéri.
1989. április 6. - A Történelmi Igazságtétel Bizottsága (TIB) a rákoskeresztúri temető 301-es parcellájánál tartott sajtótájékoztatón jelentette be, hogy befejeződött az 1956-os forradalom 1958-ban kivégzett miniszterelnöke, Nagy Imre és mártírtársai: Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maléter Pál és Szilágyi József holttestének exhumálása.
Magyarországi változások:
1989. március 31. - A Ganz Danubius Óbudai Hajógyárában munkásgyűlésen tiltakoztak a vállalat tervezett részvénytársasággá alakítása és a gyár eladása ellen.
1989. március 31. - Az Elnöki Tanács módosította a magánkereskedelemről szóló törvényerejű rendeletet, ezután a magánkereskedők akár 500 alkalmazottat is foglalkoztathatnak.
1989. március 31. – Megtartották Budapesten a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának (KISZ KB) székházában a Magyar Dolgozók Ifjúsági Szervezete (MADISZ) alakuló közgyűlését. Az új szervezetet üzemekben, vállalatoknál dolgozó fiatalok alapították, és a szövetségi elven felépülő országos baloldali ifjúsági mozgalom tagszervezeteként kívánt tevékenykedni.
1989. március 31. – Az Ellenzéki Kerekasztal válaszolt az MSZMP tárgyalási javaslatára: a Kerekasztal minden tagjának (Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, Fiatal Demokraták Szövetsége, Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, Magyar Demokrata Fórum, Magyar Néppárt, Magyarországi Szociáldemokrata Párt, Szabad Demokraták Szövetsége) tárgyalófélként, a független szakszervezetek képviselőinek pedig megfigyelőként kell a megbeszélésen részt vennie.
1989. április 1. - A Minisztertanács határozatot hozott, hogy május 1-jétől bevezetik az autópálya-használati díjat, és 1990. január 1-től létrehozzák az útalapot. A döntés ellen számos szakmai és társadalmi szervezet tiltakozott.
1989. április 1. - A Minisztertanács kormánybiztossá nevezte ki Somogyi Lászlót, akit a Budapest-Bécs Világkiállítás Előkészítő Bizottságának vezetésével bíztak meg.
1989. április 1. - Először találkoztak a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete képviselői, akik a párbeszéd folyamatossá tételében állapodtak meg.
1989. április 2. – A Jurta Színházban tartott nagygyűléssel újjászerveződött az 1947-ben alakult, majd 1948-ban tevékenységét felfüggesztő Magyar Függetlenségi Párt.
1989. április 2. - Grósz Károly pártfőtitkár egy rádióműsorban a hallgatók kérdéseire válaszolva azt mondta: a többpártrendszert alkalmasabb formának tartja a szocialista demokratizmus kiépítésére, mint az egypárti konstrukciót. Az 1956-os események népfelkelésnek minősítését leegyszerűsítő megközelítésnek nevezte, szerinte egy diákmegmozdulás, egy felkelés ellenforradalomba átcsapó folyamata zajlott akkor. Nagy Imre politikai rehabilitálását nem tartotta elképzelhetőnek, jogi rehabilitálásáról pedig azt mondta, hogy az a szakemberek dolga. A Budapest –Bécs Világkiállítást az ország gazdasági felemelkedése egyik lehetőségének nevezte.
1989. április 3. - Grósz Károly, az Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának (MSZMP KB) főtitkára a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására Kárpátaljára látogatott, személyében először kereste föl magyar kommunista vezető a Szovjetunióban élő magyar kisebbséget. Útja során várossá avatta a szovjet határon fekvő Záhonyt, itt kijelentette: új nemzeti közmegegyezésre van szükség, az MSZMP-nek el kell magát határolnia az elmúlt másfél évtized hibáitól.
1989. április 3. - Az április 8-tól életbe lépő vámszigorítások miatt több százezres turistaáradat indult el az április 4-i nemzeti ünnep előtt, hogy tartós fogyasztási cikkeket vásároljon Ausztriában. A statisztika szerint egyedül ezen a napon 120 ezren, április első hetében összesen 800 ezren léptek át a nyugati határállomásokon.
1989. április 3. - A Fidesz budapesti nagygyűlésén bejelentették, hogy a szervezet indulni kíván a parlamenti választásokon.
1989. április 3. - A Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság környezetvédő csoportja, a Duna Mozgalmak és más független szervezetek Nagymaroson tiltakozó tüntetést tartottak, követelve a bős-nagymarosi vízlépcső építésének azonnali leállítását.
1989. április 4. - Országos egyesületté alakult és alapítvány formájában működött tovább a Szegényeket Támogató Alap (SZETA), amely 1979 óta képviselte a legelesettebb társadalmi csoportok érdekeit.
1989. április 5. - Az MSZMP Politikai Bizottsága az egyházpolitikával kapcsolatban úgy foglalt állást, hogy a párt az önálló és független egyházakkal új tartalmú együttműködést kíván kialakítani, nem kíván beavatkozni az egyházak belső ügyeibe.
1989. április 5-6. - Első alkalommal rendezték meg az egyetemek közgyűlését, az Országos Egyetemi Fórumot, amelynek részvevői követelték az egyetemi autonómia megteremtését és szerepet kértek a tudományos minősítésben és az alapkutatásban.
1989. április 6. - Az MSZMP KB közlése szerint a párt tagsága 1987 őszén közel 880 ezer, 1988 végén 801 ezer, 1989 áprilisának elején mintegy 780 ezer fő volt.
1989. április 6. - A Minisztertanács létrehozta a kormány mellett működő Nemzetiségi Kollégiumot, amelynek elnöke Pozsgay Imre államminiszter lett. A Minisztertanács megtárgyalta a népszavazásról szóló törvénytervezet is, mely szerint népszavazás elrendelése akkor kötelező, ha az alkotmányt az Országgyűlés módosítani kívánja, továbbá ha azt 100, illetve 150 ezer állampolgár kéri.
1989. április 6. - A Történelmi Igazságtétel Bizottsága (TIB) a rákoskeresztúri temető 301-es parcellájánál tartott sajtótájékoztatón jelentette be, hogy befejeződött az 1956-os forradalom 1958-ban kivégzett miniszterelnöke, Nagy Imre és mártírtársai: Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maléter Pál és Szilágyi József holttestének exhumálása.
Kelet-európai változások –
válogatás a legfontosabb külföldi eseményekből:
1989. április 1. LENGYELORSZÁG: Nyugalomra intette a lázongó lengyel parasztokat Mieczyslaw Rakowski kormányfő, aki szerint a mezőgazdasági és élelmiszerárakat nem lehet azonnal felszabadítani, mert ez beláthatatlan gazdasági és társadalmi következményekkel járna.
1989. április 1. SZOVJETUNIÓ: 1989 első negyedévében 9647 zsidó kapott kivándorlási engedélyt Izraelbe.
1989. április 1. NDK: Könnyítések léptek életbe az NDK-állampolgárok NSZK-ba tett rokoni látogatásait illetően.
1989. április 1-8. SZOVJETUNIÓ: Béremelést és jobb munkakörülményeket követelő, sikeres sztrájk zajlott le a szibériai Norilszk színesérc-bányáiban.
1989. április 2. JUGOSZLÁVIA: Megkezdődtek a tagköztársasági választások. Az egyes tagköztársaságokban első ízben választottak többes jelöléssel, közvetlen és titkos szavazással tagokat a nyolctagú kollektív államfői testületbe.
1989. április 3. SZOVJETUNIÓ: Dél-Korea fővárosában, Szöulban nem hivatalos képviseletet nyitott a Szovjet Kereskedelmi- és Iparkamara.
1989. április 4. CSEHSZLOVÁKIA: Ladislav Adamec csehszlovák miniszterelnök népszerűtlen intézkedések bejelentését előlegezte meg, hogy megakadályozzák az életkörülmények rosszabbodását.
1989. április 5. BULGÁRIA: A bolgár belpolitika társadalmi alapjainak pluralizmusát demonstrálva Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, az államtanács elnöke fogadta Makszim pátriárkát.
1989. április 5. CSEHSZLOVÁKIA: Tizenhárom hónapi, felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték Tomas Hradileket, a Charta '77 emberi jogi mozgalom szóvivőjét "lázadásra való felbujtás" miatt. (Hradilek két nyílt levelet intézett a párt- és állami vezetőkhöz a prágai Vencel téri tüntetések feloszlatása miatt.)
1989. április 5. JUGOSZLÁVIA: Lemondott tisztségéről Remzi Kolgeci, a forrongó albán többségű, de Szerbiához tartozó Koszovó autonóm tartomány elnökségének elnöke.
1989. április 5. LENGYELORSZÁG: A Szovjetunióban, a Szmolenszk melletti Katynban ünnepélyes gyászszertartás keretében jelképesen átadták Lengyelország képviselőinek az 1940 tavaszán a szovjet hatóságok által elkövetett népirtás áldozatául esett lengyel tisztek hamvait.
1989. április 5. LENGYELORSZÁG: Radikális reformcsomag elfogadásával értek véget a kormány és az ellenzék két hónapja tartó kerekasztal-megbeszélései, a megállapodások három fő területe a szakszervezeti pluralizmus, a politikai reform és a gazdasági reform volt.
1989. április 5. ROMÁNIA: Románia konzultációra hazarendelte londoni nagykövetét, tiltakozásul Nagy-Britannia "románellenes, revizionista és reakciós" politikája ellen. Ugyanezen a napon az NSZK bukaresti nagykövetét rendelte haza, akit a román hatóságok megakadályoztak abban, hogy román ellenzékiekkel találkozzon. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
1989. április 1. LENGYELORSZÁG: Nyugalomra intette a lázongó lengyel parasztokat Mieczyslaw Rakowski kormányfő, aki szerint a mezőgazdasági és élelmiszerárakat nem lehet azonnal felszabadítani, mert ez beláthatatlan gazdasági és társadalmi következményekkel járna.
1989. április 1. SZOVJETUNIÓ: 1989 első negyedévében 9647 zsidó kapott kivándorlási engedélyt Izraelbe.
1989. április 1. NDK: Könnyítések léptek életbe az NDK-állampolgárok NSZK-ba tett rokoni látogatásait illetően.
1989. április 1-8. SZOVJETUNIÓ: Béremelést és jobb munkakörülményeket követelő, sikeres sztrájk zajlott le a szibériai Norilszk színesérc-bányáiban.
1989. április 2. JUGOSZLÁVIA: Megkezdődtek a tagköztársasági választások. Az egyes tagköztársaságokban első ízben választottak többes jelöléssel, közvetlen és titkos szavazással tagokat a nyolctagú kollektív államfői testületbe.
1989. április 3. SZOVJETUNIÓ: Dél-Korea fővárosában, Szöulban nem hivatalos képviseletet nyitott a Szovjet Kereskedelmi- és Iparkamara.
1989. április 4. CSEHSZLOVÁKIA: Ladislav Adamec csehszlovák miniszterelnök népszerűtlen intézkedések bejelentését előlegezte meg, hogy megakadályozzák az életkörülmények rosszabbodását.
1989. április 5. BULGÁRIA: A bolgár belpolitika társadalmi alapjainak pluralizmusát demonstrálva Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, az államtanács elnöke fogadta Makszim pátriárkát.
1989. április 5. CSEHSZLOVÁKIA: Tizenhárom hónapi, felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték Tomas Hradileket, a Charta '77 emberi jogi mozgalom szóvivőjét "lázadásra való felbujtás" miatt. (Hradilek két nyílt levelet intézett a párt- és állami vezetőkhöz a prágai Vencel téri tüntetések feloszlatása miatt.)
1989. április 5. JUGOSZLÁVIA: Lemondott tisztségéről Remzi Kolgeci, a forrongó albán többségű, de Szerbiához tartozó Koszovó autonóm tartomány elnökségének elnöke.
1989. április 5. LENGYELORSZÁG: A Szovjetunióban, a Szmolenszk melletti Katynban ünnepélyes gyászszertartás keretében jelképesen átadták Lengyelország képviselőinek az 1940 tavaszán a szovjet hatóságok által elkövetett népirtás áldozatául esett lengyel tisztek hamvait.
1989. április 5. LENGYELORSZÁG: Radikális reformcsomag elfogadásával értek véget a kormány és az ellenzék két hónapja tartó kerekasztal-megbeszélései, a megállapodások három fő területe a szakszervezeti pluralizmus, a politikai reform és a gazdasági reform volt.
1989. április 5. ROMÁNIA: Románia konzultációra hazarendelte londoni nagykövetét, tiltakozásul Nagy-Britannia "románellenes, revizionista és reakciós" politikája ellen. Ugyanezen a napon az NSZK bukaresti nagykövetét rendelte haza, akit a román hatóságok megakadályoztak abban, hogy román ellenzékiekkel találkozzon. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése