Kornélia napja.
A Kornél férfinév latin eredetijének a női párja. Jelentése corneliusi,
szarv, somfa
1883 – Megszületett Csortos Gyula színész. (Hyppolit,
a lakáj; Meseautó)
1918 – Németország, Ausztria és Oroszország aláírta a Breszt-Litovszki egyezményt, amely véget vetett Oroszország részvételének az I. világháborúban.
1847 – Megszületett Alexander Graham Bell, a telefon atyja.
1875 – Párizsban, az Opéra Comique-ben bemutatták Georges Bizet Carmen című négyfelvonásos operáját.
1922 – Budapesten megszületett Hidegkuti Nándor labdarúgó, edző, a legendás Aranycsapat tagja.
1931 – Az amerikai kongresszus F. S. Key „A csillagsávos lobogó” című versét az Amerikai Egyesült Államok nemzeti himnuszává nyílvánította.
1969 – Szombathelyen megszületett Bátorfi Csilla asztaliteniszező.
1983 – Meghalt Arthur Koestler magyar származású, Angliában élt író.
1821 – Megszületett Kassán Andrássy Manó gróf, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, Kína- és India-utazó, útleíró.
1831 – Megszületett George Mortimer Pullman, a vasúti hálókocsi feltalálója.
1918 – Németország, Ausztria és Oroszország aláírta a Breszt-Litovszki egyezményt, amely véget vetett Oroszország részvételének az I. világháborúban.
1847 – Megszületett Alexander Graham Bell, a telefon atyja.
1875 – Párizsban, az Opéra Comique-ben bemutatták Georges Bizet Carmen című négyfelvonásos operáját.
1922 – Budapesten megszületett Hidegkuti Nándor labdarúgó, edző, a legendás Aranycsapat tagja.
1931 – Az amerikai kongresszus F. S. Key „A csillagsávos lobogó” című versét az Amerikai Egyesült Államok nemzeti himnuszává nyílvánította.
1969 – Szombathelyen megszületett Bátorfi Csilla asztaliteniszező.
1983 – Meghalt Arthur Koestler magyar származású, Angliában élt író.
1821 – Megszületett Kassán Andrássy Manó gróf, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, Kína- és India-utazó, útleíró.
1831 – Megszületett George Mortimer Pullman, a vasúti hálókocsi feltalálója.
Huszonöt éve történt a
magyarországi rendszerváltozás, 1989. március 3-9. – Kronológia
Magyarországi változások:
1989. március 3. – Németh Miklós miniszterelnök Moszkvában tárgyalt Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkárral, aki a magyarországi változásokkal kapcsolatban hangsúlyozta: "minden hatalmon levő kommunista párt maga oldja meg feladatait..., ez kikezdhetetlen elv."
1989. március 3. - A Hazafias Népfront Országos Tanácsa elfogadta Kállai Gyula lemondását elnöki tisztségéről, helyére egyelőre nem jelöltek új elnököt. Az Országos Tanács 6-i ülésén Huszár István főtitkár kijelentette: a népfrontnak a jövőben pártoktól független, önálló arculattal rendelkező társadalmi szövetségként kell működnie.
1989. március 3. - Megalakult a Magyar Orvosi Kamara, az új testülethez a 33 ezer magyar orvos közül 11 380 csatlakozott.
1989. március 4. - Az 1988 novemberében újjáalakult Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt tagtoborzó nagygyűlést tartott Budapesten és Debrecenben.
1989. március 4-6. - Az Új Márciusi Front javaslatához kapcsolódva, a nemzeti kerekasztal-tárgyalások előkészítése érdekében az MSZMP több társadalmi-politikai szervezettel - Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége, Münnich Ferenc Társaság, Független Kisgazdapárt, Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa, Magyar Demokrata Fórum, Magyar Néppárt, Szabad Demokraták Szövetsége - folytatott kétoldalú tárgyalásokat.
1989. március 5. - Palotás Jánost választották meg a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) új elnökének.
1989. március 5-7. - Várkonyi Péter külügyminiszter, aki Bécsben a helsinki záróokmányt aláíró országok külügyminiszteri találkozóján vett részt, kétoldalú tárgyalásokat folytatott Eduard Sevardnadze szovjet és James Baker amerikai külügyminiszterrel.
1989. március 6. - A Minisztertanács ülésén létrehozták a kormány Világgazdasági Tanácsadó Testületét.
1989. március 6. - A Szakszervezetek Országos Tanácsa felfüggesztette a magyar szakszervezetek érvényben lévő alapszabályát, hogy megkezdhesse a szövetségi rendszerre való áttérést.
1989. március 7. - Az MSZMP Központi Bizottsága elfogadta rövid távú akciótervét. A KB ülésén arról is vita folyt, hogy milyen párt legyen az MSZMP, hangoztatták a reform és a demokratizálás szükségességét, és javasolták az Országgyűlésnek, hogy az március 15-ről egy nappal korábbi ülésén emlékezzen meg.
1989. március 7. - Rajk László születésének 80. évfordulóján Gárdonyban felavatták a koncepciós per áldozatául esett kommunista politikus első köztéri szobrát.
1989. március 7. - Budapesten felavatták az első digitális nemzetközi távhívó központot.
1989. március 8. - A Magyar Távirati Iroda létrehozta az Országos Sajtószolgálatot, amely az új pártok, civil szerveződések közleményeinek teljes terjedelmű továbbítását tette lehetővé.
1989. március 8-10. – Az Országgyűlés ülésszakán megvitatta az 1949-es alkotmány helyébe lépő, a demokratikus változtatásokat rögzítő új alaptörvény szabályozási elveit, és módosították a gyülekezési törvényt, ezentúl a Parlament előtt is lehet demonstrációt tartani, ha nem ülésezik az Országgyűlés. Az ülésen Németh Miklós kormányfő jelezte, hogy kész fontolóra venni népszavazás kiírását a bős-nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatban. Az ülésszak kezdetén lemondott Stadinger István, az Országgyűlés elnöke, akinek helyére Szűrös Mátyást, az MSZMP KB titkárát választották meg.
1989. március 3. – Németh Miklós miniszterelnök Moszkvában tárgyalt Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkárral, aki a magyarországi változásokkal kapcsolatban hangsúlyozta: "minden hatalmon levő kommunista párt maga oldja meg feladatait..., ez kikezdhetetlen elv."
1989. március 3. - A Hazafias Népfront Országos Tanácsa elfogadta Kállai Gyula lemondását elnöki tisztségéről, helyére egyelőre nem jelöltek új elnököt. Az Országos Tanács 6-i ülésén Huszár István főtitkár kijelentette: a népfrontnak a jövőben pártoktól független, önálló arculattal rendelkező társadalmi szövetségként kell működnie.
1989. március 3. - Megalakult a Magyar Orvosi Kamara, az új testülethez a 33 ezer magyar orvos közül 11 380 csatlakozott.
1989. március 4. - Az 1988 novemberében újjáalakult Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt tagtoborzó nagygyűlést tartott Budapesten és Debrecenben.
1989. március 4-6. - Az Új Márciusi Front javaslatához kapcsolódva, a nemzeti kerekasztal-tárgyalások előkészítése érdekében az MSZMP több társadalmi-politikai szervezettel - Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége, Münnich Ferenc Társaság, Független Kisgazdapárt, Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsa, Magyar Demokrata Fórum, Magyar Néppárt, Szabad Demokraták Szövetsége - folytatott kétoldalú tárgyalásokat.
1989. március 5. - Palotás Jánost választották meg a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) új elnökének.
1989. március 5-7. - Várkonyi Péter külügyminiszter, aki Bécsben a helsinki záróokmányt aláíró országok külügyminiszteri találkozóján vett részt, kétoldalú tárgyalásokat folytatott Eduard Sevardnadze szovjet és James Baker amerikai külügyminiszterrel.
1989. március 6. - A Minisztertanács ülésén létrehozták a kormány Világgazdasági Tanácsadó Testületét.
1989. március 6. - A Szakszervezetek Országos Tanácsa felfüggesztette a magyar szakszervezetek érvényben lévő alapszabályát, hogy megkezdhesse a szövetségi rendszerre való áttérést.
1989. március 7. - Az MSZMP Központi Bizottsága elfogadta rövid távú akciótervét. A KB ülésén arról is vita folyt, hogy milyen párt legyen az MSZMP, hangoztatták a reform és a demokratizálás szükségességét, és javasolták az Országgyűlésnek, hogy az március 15-ről egy nappal korábbi ülésén emlékezzen meg.
1989. március 7. - Rajk László születésének 80. évfordulóján Gárdonyban felavatták a koncepciós per áldozatául esett kommunista politikus első köztéri szobrát.
1989. március 7. - Budapesten felavatták az első digitális nemzetközi távhívó központot.
1989. március 8. - A Magyar Távirati Iroda létrehozta az Országos Sajtószolgálatot, amely az új pártok, civil szerveződések közleményeinek teljes terjedelmű továbbítását tette lehetővé.
1989. március 8-10. – Az Országgyűlés ülésszakán megvitatta az 1949-es alkotmány helyébe lépő, a demokratikus változtatásokat rögzítő új alaptörvény szabályozási elveit, és módosították a gyülekezési törvényt, ezentúl a Parlament előtt is lehet demonstrációt tartani, ha nem ülésezik az Országgyűlés. Az ülésen Németh Miklós kormányfő jelezte, hogy kész fontolóra venni népszavazás kiírását a bős-nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatban. Az ülésszak kezdetén lemondott Stadinger István, az Országgyűlés elnöke, akinek helyére Szűrös Mátyást, az MSZMP KB titkárát választották meg.
Kelet-európai változások –
válogatás a legfontosabb külföldi eseményekből:
1989. március 5. SZOVJETUNIÓ: Sztálin halálának évfordulóján
Kijevben több ezres tömeg követelte, hogy tartsanak nemzeti gyásznapot a
sztálini terror áldozatainak emlékére.
1989. március 7. CSEHSZLOVÁKIA: Alexander Dubcek, az 1968-s "prágai tavasz" vezetője nyugatról sugárzott rádiónyilatkozatban ítélte el a "rendőri erőszak alkalmazását" a prágai tüntetők ellen.
1989. március 7. CSEHSZLOVÁKIA: Pozsonyban nemzetközi sajtótájékoztatón hangoztatták, hogy a bős-nagymarosi vízlépcső a környezetvédelmi kutatások szerint nem károsítja, hanem javítja a csallóközi felszín alatti vízkészletek minőségét.
1989. március 8. CSEHSZLOVÁKIA: Prágában letartóztatták Robert Klement osztrák írót, aki a Vencel téren egy olyan cikk fordítását osztogatta, amelyben osztrák értelmiségiek követelték a neves csehszlovák ellenzéki, Václav Havel drámaíró szabadon bocsátását.
1989. március 8. ALBÁNIA: Az ENSZ Genfben ülésező Emberi Jogi Bizottsága első ízben fogadott el Albániát elítélő határozatot, amiért a balkáni ország nem reagált a vallási türelmetlenség és megkülönböztetés megnyilvánulásait bíráló korábbi jelentésekre.
1989. március 9. JUGOSZLÁVIA: A jugoszláv államelnökség felhívással fordult a tagköztársaságok, autonóm tartományok elnökségeihez és kormányaihoz, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt az egymás közötti összeütközések és viták megszüntetésére.
1989. március 9. LENGYELORSZÁG: A kormány és az ellenzék Varsóban elvi megegyezésre jutott a törvényhozási választások és az új parlament ügyében: demokratikusan választandó felsőházat, szenátust hoznak létre, az alsóház, a szejm képviselőit szabadabb módon választják meg, és a két ház együttesen választja majd meg a köztársasági elnököt.
1989. március 9. ROMÁNIA: Genfben az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága hat nyugati állam és Magyarország hivatalosan felkérése nyomán úgy határozott, hogy vizsgálatot kezdeményez az emberi jogok romániai helyzetének feltárására. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
1989. március 7. CSEHSZLOVÁKIA: Alexander Dubcek, az 1968-s "prágai tavasz" vezetője nyugatról sugárzott rádiónyilatkozatban ítélte el a "rendőri erőszak alkalmazását" a prágai tüntetők ellen.
1989. március 7. CSEHSZLOVÁKIA: Pozsonyban nemzetközi sajtótájékoztatón hangoztatták, hogy a bős-nagymarosi vízlépcső a környezetvédelmi kutatások szerint nem károsítja, hanem javítja a csallóközi felszín alatti vízkészletek minőségét.
1989. március 8. CSEHSZLOVÁKIA: Prágában letartóztatták Robert Klement osztrák írót, aki a Vencel téren egy olyan cikk fordítását osztogatta, amelyben osztrák értelmiségiek követelték a neves csehszlovák ellenzéki, Václav Havel drámaíró szabadon bocsátását.
1989. március 8. ALBÁNIA: Az ENSZ Genfben ülésező Emberi Jogi Bizottsága első ízben fogadott el Albániát elítélő határozatot, amiért a balkáni ország nem reagált a vallási türelmetlenség és megkülönböztetés megnyilvánulásait bíráló korábbi jelentésekre.
1989. március 9. JUGOSZLÁVIA: A jugoszláv államelnökség felhívással fordult a tagköztársaságok, autonóm tartományok elnökségeihez és kormányaihoz, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt az egymás közötti összeütközések és viták megszüntetésére.
1989. március 9. LENGYELORSZÁG: A kormány és az ellenzék Varsóban elvi megegyezésre jutott a törvényhozási választások és az új parlament ügyében: demokratikusan választandó felsőházat, szenátust hoznak létre, az alsóház, a szejm képviselőit szabadabb módon választják meg, és a két ház együttesen választja majd meg a köztársasági elnököt.
1989. március 9. ROMÁNIA: Genfben az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága hat nyugati állam és Magyarország hivatalosan felkérése nyomán úgy határozott, hogy vizsgálatot kezdeményez az emberi jogok romániai helyzetének feltárására. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése