Emánuel napja.
A héber eredetű név,
Immánuel névből származik. Jelentése: velünk az Isten.
1804 – Bécsben meghalt Kempelen Farkas polihisztor,
természetbúvár, a XVIII. század egyik legjelentősebb magyar tudósa és
feltalálója.
1814 – Meghalt Joseph Ignac Guillotin francia orvos, a nyaktiló megalkotója.
1868 – Megszületett Tolnai Simon nyomda- és lapvállalat-tulajdonos, könyvkiadó.
1911 – Megszületett Tennessee Williams amerikai író, költő. Világhírű drámái: A vágy villamosa; Macska a forró bádogtetőn; Az ifjúság szép madara és a Múlt nyáron hirtelen.
1919 – Megszületett Zsoldos Imre trombitaművész.
1923 – Párizsban 78 éves korában meghalt Sarah Bernhardt (eredeti nevén: Henriette Rosine Bernard) francia színésznő, aki Európa és Amerika számos városában vendégszerepelt meghódítva korának nagy színpadait.
1930 – Megszületett Sandra Day O'Connor amerikai bírónő, aki az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának első női bírója volt. Reagan elnök nevezte ki 1981-ben.
1944 – Megszületett Diana Ross amerikai énekesnő (Stop in the Name of Love, Love Child).
1979 – Washingtonban aláírták az egyiptomi-izraeli különbéke-szerződést, mely az 1978. szeptember 17-én Camp Davidben létrejött megállapodáson alapult.
1996 – Meghalt David Packard, a Hewlett-Packard cég egyik alapítója.
1814 – Meghalt Joseph Ignac Guillotin francia orvos, a nyaktiló megalkotója.
1868 – Megszületett Tolnai Simon nyomda- és lapvállalat-tulajdonos, könyvkiadó.
1911 – Megszületett Tennessee Williams amerikai író, költő. Világhírű drámái: A vágy villamosa; Macska a forró bádogtetőn; Az ifjúság szép madara és a Múlt nyáron hirtelen.
1919 – Megszületett Zsoldos Imre trombitaművész.
1923 – Párizsban 78 éves korában meghalt Sarah Bernhardt (eredeti nevén: Henriette Rosine Bernard) francia színésznő, aki Európa és Amerika számos városában vendégszerepelt meghódítva korának nagy színpadait.
1930 – Megszületett Sandra Day O'Connor amerikai bírónő, aki az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának első női bírója volt. Reagan elnök nevezte ki 1981-ben.
1944 – Megszületett Diana Ross amerikai énekesnő (Stop in the Name of Love, Love Child).
1979 – Washingtonban aláírták az egyiptomi-izraeli különbéke-szerződést, mely az 1978. szeptember 17-én Camp Davidben létrejött megállapodáson alapult.
1996 – Meghalt David Packard, a Hewlett-Packard cég egyik alapítója.
1999. március 26., péntek
* Megkezdődött a NATO-légierő Jugoszlávia elleni támadásának harmadik
hulláma. Ezúttal fényes nappal lőttek ki
cirkáló rakétákat az Adriai-tengeren tartózkodó amerikai hadihajókról. A
B-52-es nehézbombázók két hullámban szálltak fel az angliai Fairfor
támaszpontról. A célpontok: Pristina, Prizren, Niš, Belgrád (Batajnica,
Jajinci), Podgorica és Čačak voltak.
* Slobodan Milošević jugoszláv
elnök üzenetet küldött Moszkvának, és abban megerősítette tárgyalási
készségét. Igor Ivanov orosz
külügyminiszter szerit a jugoszláv vezetés „sohasem utasította el a tárgyalásokat,
csak az ultimátumot vetette el”.
* A NATO-bombázások politikai célja megváltozott: a „békemegállapodás
aláírása” helyett a „szerb katonai kapacitás megrongálására ” terelődött át a
hangsúly – közölte Brüsszelben egy magas rangú NATO-diplomata.
* Oroszország humanitárius segítségnyújtásról hozott döntést
Jugoszlávia támogatására, és egyben Moszkva elhagyására szólította fel a NATO
polgári tájékoztatási képviselőjét.
* Európa számos nagyvárosában rendeztek tüntetéseket az Egyesült
Államok diplomáciai képviseletei előtt, tiltakozásul a NATO jugoszláviai
hadművelete ellen.
* Az Európai Unió berlini rendkívüli
csúcsértekezletén külön
nyilatkozatban foglalt állás a kosovói válság háborúvá való kiszélesedéséről,
Romano Prodi olasz politikus személyében megválasztotta az Európai Bizottság új
elnökét és elfogadta az Agenda 2000 csomagtervet, amely tartalmazza az EU
agrárpolitikáját.
(Az 1999. évi kronológia Bozóki Antal naplója alapján készült. Minden
jog fenntartva.)
Március 26. – A
dokumentumszabadság világnapja.
Nemzetközi kezdeményezés a szabad dokumentumformátumok és nyílt szabványok
terjesztésének elérésére, napja minden évben március utolsó szerdája. A
dokumentumszabadság azt jelenti, hogy mindenki szabadon hozhat létre, menthet
el vagy küldhet elektronikus dokumentumokat anélkül, hogy egy adott cég
szoftverjét kellene ehhez használnia. Ezen a napon világszerte
összegyűlnek a nyílt szabványok és dokumentumformátumok hívei, hogy kiálljanak
a dokumentumszabadság mellett, és üzeneteikkel segítsék a megújult információs
társadalom megszületését, mert szerintük a zárt megoldások szűkítik a
felhasználó közintézmények, vállalkozások és állampolgárok választási
lehetőségét, akadályozzák a költséghatékony megoldások alkalmazását.A szabad dokumentumformátum az állam számára is fontos, hiszen lehetővé teszi az állami adatvagyon széles körű elérhetőségét, kezelhetőségét, és biztosítja a különböző közigazgatási egységek hatékony kommunikációját, együttműködését. A zárt rendszerekben az állam lehetőségei is korlátozottak, ráadásul veszélybe kerülhet a felgyülemlett adatvagyon használata.
Az Európai Unió 2002 óta ajánlja a nyílt szabványok és formátumok alkalmazását a közigazgatásban, 2010 decemberében pedig megerősítette erre vonatkozó támogatását, indoklásában elsők között említve a hosszú távú megőrizhetőséget, valamint a gyártófüggetlenséget. Ma már az az EU-tagállamok jelentős része, így Belgium, Dánia, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Németország, Nagy-Britannia, Lengyelország, Spanyolország, az Unión kívül pedig Oroszország, Svájc az oktatásban és a közigazgatásban már alkalmazza a nyílt dokumentumformátum (ODF) szabványt is.
Magyarországon az elektronikus közszolgáltatásokkal kapcsolatos jogszabályok meghatározzák azokat a hozzáférési és együttműködési feltételeket, amelyeknek a nyílt szabványok és dokumentumformátumok felelnek meg a legjobban. Utóbbiak használata azonban még nem vált általánossá a hazai közigazgatásban. A 2008-ban megalakult Magyarországi Nyílt Dokumentum Formátum Szövetség (ODFA) zászlajára tűzte az ODF megismertetését a politikai döntéshozókkal, az informatikai szakemberekkel és a közvéleménnyel. A szövetség véleménye szerint a nyílt informatikai szabványok és az ezekhez kapcsolódó megoldások (Linux operációs rendszerek, Firefox webböngésző, OpenOffice.org, LibreOffice irodai programcsomag) nem csupán az alacsonyabb költségek miatt előnyösebbek az állam számára, hanem nemzetbiztonsági szempontból is megbízhatóbbak, mint a zárt, magántulajdonban lévő szoftvermegoldások. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése