Május 12.

Pongrác napja.

A görög Pankretész név latin Pancratius formájából származik, jelentése mindenható erő.
1641 – Londonban lefejezték Thomas Wentworth-öt, Strafford grófját, aki Írország kormányzója volt.
1904 – Budapesten megszületett Peéry Piri színésznő, írónő (Szent Péter esernyője, Körhinta, Füre lépni szabad).
1907 – Megszületett Katharine Hepburn, Oscar díjas amerikai filmszínésznő.
1908 – Nathan B. Stubblefield szabadalmaztatta a drótnélküli rádióadót.

1942 – Galántán megszületett Kardos István Balázs Béla-díjas író.
1950 – Megszületett Dublinban Gabriel Byrne, ír származású színész. Ismertebb filmjei: Haven (2005); A szellemhajó; Stigmata; A közellenség; A varázskard – Camelot legendája; A vasálarcos (1998); A hó hatalma; A csillagok szerelmese; Közönséges bűnözők; Esküdt ellenség; Apám nevében; A nagy hajótörés; Gótika, a szellem éjszakája; Excalibur (1981).
1959 – Megszületett New York-ban Ving Rhames amerikai színész. Ismertebb filmjei: Holtak hajnala; Lilo és Stitch – A csillagkutya – szinkron; Final Fantasy – A harc szelleme; Mission: Impossible 1-2; Briliáns csapda; Holtak útja; Mint a kámfor; Con Air – A fegyencjárat; Sztriptíz; Ponyvaregény – Pulp Fiction; Dave; Intruderek támadása.
1962 – Megszületett New York-ban Emilio Estevez, amerikai színész, rendező, producer, író. Ismertebb filmjei: Csak 18 éven felülieknek (2000) – rendező, színész; Mission Impossible; Haláli fegyver; Kerge kacsák;

1966 – Megszületett Stephen Baldwin amerikai színész. Ismertebb filmjei: A vágy csapdájában; Flintstones 2. – Viva Rock Vegas; Velejéig gonosz; The Sex Monster; Mr. Murder – A tökéletes gyilkos; Kő kövön; Édes hármas; 8 másodperc; Túl a hídon.
1966 – Megszületett Vancouver-ben Deborah Unger kanadai színésznő. Ismertebb filmjei: Tizenhárom; Hurrikán; A napfény íze; Játsz/ma; Zsarolók városa; Hegylakó 3. – A Mágus; A véreskü.

1971 – Megszületett New Yorkban Sofia Coppola Oscar-díjas amerikai rendező, író, színésznő. Ismertebb filmjei: Elveszett jelentés Oscar-díj – Legjobb eredeti forgatókönyv (2004); Öngyilkos szüzek; Vörös villamos; A Keresztapa 3; New York-i történetek. Szerepelt még: Star Wars: Episode I – Baljós árnyak; The Cotton Club.

1977 – A világon először a Pink Floyd kvadrofonikus koncertet adott.

1984 – Dél-afrikai börtönében 22 év után újra láthatta feleségét Nelson Mandela.

1999. május 12., szerda

* A NATO légiereje megrongálta a magyar határhoz mindössze 3 kilóméterre levő, a Szabadka és Szeged közötti vasútvonalat átívelő felüljárót. Zomborban a Naftagas üzemanyag-raktárát érte találat. Pancsován az ipari negyedből hallatszottak robbanások. Harmadszor lőtték a Versec feletti hegyen levő televíziós átjátszóállomást. A harci gépek szinte szünet nélküli támadták Kosovo egész területét. Szűkebb Szerbiában Vladičin Han központjában történt robbanásnak halálos áldozatai és sebesültjei is voltak. Kraljevo, Paraćin, Vrnjačka Banja, Trstenik és Kuršumlija  is felkerültek a támadott városok listájára.

* Boris Jelcin elnök menesztette Jevgenyij Primakov kormányfőt és Szergej Sztyepasin első miniszterelnök-helyettest, belügyminisztert jelölte miniszterelnöknek, s ezt a javaslatát már be is nyújtotta a dumának. Jelcin bejelentette, hogy Moszkva kilép a Kosovóval kapcsolatos tárgyalási folyamatból, ha továbbra is semmibe veszik kezdeményezéseit és békeerőfeszítéseit.

* Az orosz törvényhozó testület alsóháza, a duma lemondásra szólította fel Borisz Jelcin államfőt.

* Gerhard Schröder német kancellár egynapos látogatást tett Pekingben, hogy rábírja a kínai vezetést: tevékenyen járuljon hozzá, hogy megoldás szülessen a kosovói válságban. Schröder a NATO nevében bocsánatot kért vendéglátóitól a belgrádi kínai nagykövetséget ért támadás miatt és hangsúlyozta, hogy véleménye szerint alapos vizsgálatot kell folytatni az ügyben.

* Brüsszelben megerősítették, hogy magyar repülőterekről csak üzemanyag-feltöltő gépek vesznek részt a Jugoszlávia elleni légi hadműveletekben.

* Mary Robinson, az ENSZ emberi jogi főbiztosa Belgrádba érkezett.

* Románia Nyugat-európai Unió segítségét kérte a Jugoszlávia ellen elrendelt olajembargó érvényesítéséhez

* A brit hírszerzés, az M16 több mint száz ügynökének életét sodorta veszélybe a titkosszolgálat egy volt hírszerzője, azzal, hogy közzétette nevüket és székhelyület egy amerikai Internet-honlapon.

(Az 1999. évi kronológia Bozóki Antal naplója alapján készült. Minden jog fenntartva.)

25 éve történt a magyarországi rendszerváltozás, 1989. május 12-18. – KRONOLÓGIA
Magyarországi változások:
1989. május 12. - A Videoton bejelentette: devizáért árusító boltokat nyitnak, amelyekben a vállalatcsoport exportra készített szórakoztatóelektronikai termékeit árusítják majd.
1989. május 13. - A Minisztertanács soron kívüli ülésén úgy döntött, hogy a további vizsgálatokat igénylő kérdések tisztázása érdekében azonnali hatállyal felfüggesztik a bős-nagymarosi vízlépcső nagymarosi munkálatait. A kormány egyben felhatalmazást kért az Országgyűléstől, hogy tárgyalásokat folytathasson a szerződés módosításáról a csehszlovák féllel.
A témához a következő híradós anyagot - A Duna Kör információs kampányt indított a bős-nagymarosi vízlépcsőről - ajánljuk a NAVA gyűjteményéből: http://nava.hu/adatlap/?id=02464_1989
1989. május 13. - Székesfehérvár város tanácsának végrehajtó bizottsága úgy döntött, hogy a Lenin és a Vorosilovgrád lakótelepek visszakapják történelmi nevüket, a városrészeket ismét Palotavárosnak, illetve Vízivárosnak nevezik.
1989. május 14. - Megnyílt Pécsett a Lenau-ház, a dél-dunántúli németség szellemi és művelődési központja.
1989. május 15. - Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról Korom Mihály, akinek visszahívását az Magyar Demokrata Fórum (MDF) kiskunfélegyházi szervezete kezdeményezte. Másnap lemondott mandátumáról Varga Gyula is, akinek visszahívásáért az MDF és a Fidesz zalaegerszegi szervezete indított aláírásgyűjtést.
1989. május 15. - A Művelődési Minisztérium és Soros György magyar származású amerikai üzletember megállapodást írt alá, amelynek értelmében a Soros Alapítvány növeli a magyarországi tudományos, kulturális, oktatási és egészségügyi programok támogatását.
1989. május 15. - Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) főtitkára a The New York Times című amerikai lapnak nyilatkozva kifejtette: Magyarországnak nyolcmilliárd dollár külföldi tőkére van szüksége a következő öt évben, hogy korszerűsíthesse gazdaságát, és törleszthesse tizenöt milliárd dolláros adósságát. Grósz azt is kifejtette: az MSZMP-nek nem áll szándékában, hogy a többpártrendszer keretei között elveszítse ellenőrzését az ország fölött.
1989. május 16. - Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnöke a parlamentben ismertette a kormány csomagtervének részleteit: jelentősen csökkentik a költségvetési támogatásokat, a védelmi kiadásokat és az államigazgatási költségeket, megadóztatják a bankok inflációs nyereségét, a veszteséges vállalatokat nem szubvencionálják tovább, de élénkítik a kis- és közepes vállalkozásokat.
1989. május 16. - A helyi és megyei agrár-reformkörök képviselői létrehozták országos szervezetüket, az Országos Agrár-reformkört.
1989. május 17. - Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, államminiszter a pártfőiskolán tartott előadásában azt mondta: az MSZMP-nek reformpárttá kell válnia, de ha az ország gazdasági helyzetében és az életkörülményekben nem sikerül javulást elérni, ez nem sikerülhet. Nyers szerint fennáll a jobboldali visszarendeződés veszélye, ha nem valósul meg a többpártrendszerre való békés átmenet. A főtitkárváltás szükségességéről feltett kérdésre úgy válaszolt: ebben a kérdésben demokratikusan ki kell kérni a tagság véleményét.
1989. május 17. - A kormány és a hivatalos szakszervezeti szövetség, a Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) vezetőinek találkozóján megállapodtak, hogy 1989-ben nem emelik a víz- és csatornadíjakat, ugyanakkor júniustól nő a háztartási energia ára, amit a nyugdíjak és a családi pótlék emelésével, valamint a tanácsok szociális hitelkeretének növelésével kompenzálnak.
1989. május 18. - Az állami költségvetés hiánya miatt a kormány a háztartási energia árának június 1-jétől hatályos, 20 százalékos emeléséről döntött. A közforgalmú úthálózat fejlesztésére és fenntartására útalapot hoztak létre, emiatt a benzin már másnap két forinttal drágult literenként.

Kelet-európai változások – válogatás a legfontosabb külföldi eseményekből:
1989. május 12. CSEHSZLOVÁKIA: A csehszlovák sajtó először számolt be arról, hogy folyik a szovjet alakulatok kivonása az országból.
1989. május 12. LENGYELORSZÁG: A kormány törvénytervezetet fogadott el, amelynek értelmében az 1980 augusztusát követő időszakban politikai indíttatásból elkövetett különféle bűncselekmények esetében törlik a büntetéseket, vagy leállítják a folyó bűntető eljárásokat.
1989. május 12. ROMÁNIA: Az export növelése érdekében törvényerejű rendelettel átszervezték a külkereskedelmi vállalatokat, és e cégek dolgozóinál érdekeltségi rendszert vezettek be.
1989. május 12. SZOVJETUNIÓ: A leningrádi államügyész egy tévéműsorban azzal vádolta meg az állami szerveket, hogy akadályozzák a szervezett bűnözés elleni nyomozásokat, ezt követően a Legfelsőbb Tanács vizsgálóbizottságot nevezett ki az ügy tisztázására.
1989. május 13-14. SZOVJETUNIÓ: Az észtországi Tallinnban "balti gyűlést" tartott az észt és a lett Népfront, valamint a litván Sajudis 400 képviselője, továbbá a három köztársaságnak a szovjet parlamentbe megválasztott ötven küldötte. Az együttműködési megállapodást kötő három népfrontmozgalom állást foglalt a balti köztársaságok fokozottabb politikai, gazdasági és kulturális önállósága mellett, s követelte a három balti állam szovjet bekebelezését lehetővé tevő 1939-es Molotov-Ribbentrop-paktum titkos záradékának érvénytelenítését.
1989. május 14-18. SZOVJETUNIÓ: Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának (SZKP KB) főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke hivatalos látogatást tett Kínában, lezárva a három évtizedes szembenállás korszakát.
1989. május 15. CSEHSZLOVÁKIA: A szövetségi kormány a bős-nagymarosi vízlépcső nagymarosi munkálatainak felfüggesztéséről két nappal korábban hozott magyar döntésre válaszul leszögezte: az egyoldalúan hozott döntést indokolatlannak és nemzetközi jogi szempontból megalapozatlannak tartja.
1989. május 15. JUGOSZLÁVIA: Megalakult az új szövetségi államelnökség, amelynek elnökévé egy évre a Szlovéniát képviselő Janez Drnovseket választották meg. A testület létrejötte politikai nemzedékváltást jelentett, mert egyik tagja sem dolgozott közvetlenül együtt a néhai Tito elnökkel.
1989. május 16. ROMÁNIA: "A területi-közigazgatási szervezés javításáról" elfogadott államtanácsi törvény alapján tizenkét községet vontak össze a magyar többségű Hargita megyében.
1989. május 17. CSEHSZLOVÁKIA: Feltételesen, másfél évi próbaidőre szabadlábra helyezték Václav Havel drámaírót, a legismertebb csehszlovák ellenzékit, akit februárban felbujtás és meg nem engedett tüntetésen való részvétel miatt ítéltek nyolc hónapi szabadságvesztésre.
1989. május 17. JUGOSZLÁVIA: A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége (JKSZ) Központi Bizottsága Koszovó helyzetét az ország legsúlyosabb problémájának minősítette, amely megosztja az ország vezetését és társadalmát. A szerb kormány még aznap elfogadta a köztársaság új nemzetiségi oktatási törvényét, amely mintegy 2,1 millió nemzetiségi lakost érintett, és amely - hivatalos vélemény szerint - nem veszélyezteti a nemzetiségek jogát, hogy anyanyelvükön tanuljanak.
1989. május 17. LENGYELORSZÁG: A szejm törvényben szabályozta az állam és a katolikus egyház viszonyát, ezzel 37 éves joghézag szűnt meg az alkotmányban deklarált, de törvényileg szabályozatlan vallásszabadsággal kapcsolatban, amivel elhárult a legnagyobb akadály a lengyel-vatikáni diplomáciai kapcsolatok felvétele elől.
1989. május 17. NDK: Megkezdődött a szovjet csapatok részleges kivonása, elsőként a Potsdam megyei Jüterborgból indult haza egy harckocsizó hadosztály.
1989. május 17. ROMÁNIA: Románia ENSZ-nagykövete a belügyekbe való beavatkozásnak minősítette, hogy az ENSZ különleges megbízottat jelölt ki az emberi jogok romániai helyzetének vizsgálatára, mert véleménye szerint országában maradéktalanul érvényesülnek a nemzetiségek és a hívők jogai.
1989. május 17. SZOVJETUNIÓ: Az Észt Kommunista Párt Központi Bizottságának plénumán élesen bírálták a többpártrendszerre, illetve a tagköztársaság állami önállóságára irányuló törekvéseket. Másnap az észt parlament törvényt fogadott el arról, hogy Észtország 1990. január 1-jétől áttér a teljes gazdasági önelszámolásra, és saját fizetőeszközt vezet be.
1989. május 18. JUGOSZLÁVIA: Rijekában sztrájkok kezdődtek az 500 százalékos infláció, a megélhetési költségek rohamos növekedése és az életszínvonal csökkenése miatt.
1989. május 18. SZOVJETUNIÓ: Kazahsztánban a szemipalatyinszki kísérleti atomrobbantások leállítását követelő társadalmi mozgalom alakult.
1989. május 18. SZOVJETUNIÓ: A litván Legfelsőbb Tanács módosította a köztársasági alkotmányt, így ezután a Szovjetunió törvényei, állami és egyéb irányító szerveinek rendelkezései Litvániában csak akkor érvényesek, ha azokat a köztársaság Legfelsőbb Tanácsa is elfogadta. Az ülésszakon törvényt hoztak Litvánia állami függetlenségéről, valamint a litván köztársaság gazdasági önelszámolási rendszeréről is. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum