Május 24.

Eszter napja.

Perzsa eredetű bibliai név. Istár asszír-babilóniai istennő nevéből ered. Jelentése: csillag.

1999 – Az európai nemzeti parkok napja.
1813 – Megszületett Kmety György, honvédtábornok, az 1848-49-es szabadságharc kiemelkedő alakja.
1819 – Megszületett Viktória királynő, Nagy-Britannia és Írország uralkodónője, valamint India császárnője, aki Anglia történelmében a leghosszabb ideig uralkodott, 1837-től 1901-ig.
1822 – Megszületett Foltényi Vilmos színész, operaénekes, Latabár Endre társulatának elismert művésze.
1857 – Cirill és Metód napja, a bolgár kultúra és művelődés, a szláv írásbeliség és sajtó napja, Konstantin Cirill és bátyja, Metód görög szerzetes hittérítők emlékére.
1905 – Megszületett Mihail Alekszandrovics Solohov orosz író, elbeszélő. (Emberi sors, Csendes Don).
1911 – Meghalt Báró Bánffy Dezső politikus, miniszterelnök (1895. 01. 15-től 1899.02.26-ig).
1941 – Megszületett Bob Dylan amerikai rock sztár, többszörös Grammy-díjas zeneszerző, előadó.
1972 – Meghalt Várterész Vilmos, orvos, sugárbiológus, aki a sugárzás emberi testre, de főként a vérre gyakorolt hatását vizsgálta.
1986 – Meghalt Dajka Margit színésznő (Macskajáték, Égig érő fű).

1999.  május 24., hétfő

* Az éjjel a NATO gépei ismét a szerbiai villanyenergia-rendszert támadták: Kostolácon és Obrenovácon  hőerőműveket, Nišben  és Újvidéken pedig áramelosztókat bombáztak. Sok város villanyáram nélkül maradt. Rendszertelenné vált az ivóvíz ellátás is. A katonai szervezet szóvivője megerősített: továbbra is támadni fogják az áramszolgáltató berendezéseket. Bombázták továbbá a Sremska Mitrovica közelévő Manđelos falut, a Csonoplya és Kljajićevo közötti üzemanyag-lerakatot, valamint Šabac környékét és Kosovo térségét.

* Csaknem egész Jugoszlávia területén megszűnt az áramszolgáltatás. A NATO légiereje (grafitbombákkal és valódi rakétákkal) olyan károkat okozott a villanyenergia-rendszerben, amelyek elhárítása most már hosszabb időt vesz igénybe. Belgrád jóformán víz nélkül maradt az áramellátásban keletkezett nehézségek miatt. A harci gépek ismét lőtték Újvidék környékét és a kőolaj-finomítót.

* A Jugoszláv Katonaság II. hadseregének és haditengerészetnek a parancsnoksága azzal vádolta a Crna Gora-i hatalmat, hogy alaptalanul és rosszindulatúan támadja a Jugoszláv Katonaság Crna Gora területén állomásozó legrangosabb tisztjeit.

* Slobodan Vuksanović, a Demokrata Párt alelnöke ismételten követelte az illetékes szervektől, hogy a akadályozzák meg a DP székhelye elleni további támadásokat, és a párt tagjait védjék meg az „ismeretlen támadóktól”.

* A čačaki Polgári parlament felszólította a NATO-t, azonnal szüntesse meg Jugoszlávia bombázását, és azt üzente a nyugati szövetségnek, hogy „Jugoszlávia területén egy népnek sem segített”.

* A čačaki rendőrség tájékoztató beszélgetésre bekísérte a város öt polgárát, a polgárok hadiállapot idején való gyülekezésének tilalmáról szóló rendelet megszegése miatt.

* Cetinyében fizikai leszámolásra került sor a Jugoszláv Katonaság tartalékosai és a cetinyei polgárok egy csoportja között.

* Jacgues Chirac francia államfő és Tony Blair brit miniszterelnök megerősítette: eltökélt szándékuk, hogy az atlanti szervezet Kosovóban elérje a szövetségesek által Kosovóban kitűzött célokat.

* Az ukrajnai Zaszjadko bányában bekövetkezett metánrobbanásban harminckilenc bányász életét vesztette, negyvennyolc bányászt pedig korházban kezelnek. Kilencvennégy embert sikerült épségben a felszínre hozni.

* A márka feketipiaci árfolyama 10,00-12,00 dinár.

(Az 1999. évi kronológia Bozóki Antal naplója alapján készült. Minden jog fenntartva.)

90 éve, 1924. május 24-én részvénytársasági formában megalakult a Magyar Nemzeti Bank.
Az első világháború után a népszövetségi kölcsön folyósításának egyik feltétele a kormánytól

független Nemzeti Bank megalakulása volt. (Korábban az Osztrák-Magyar Bank, a Monarchia közös jegybankja látta el a központi bank feladatkörét, amelyet az 1921. július 11-én megalakult Magyar Királyi Állami Jegyintézet vett át.)
A Magyar Nemzeti Bankról szóló 1924. évi V. törvénycikket 1924 áprilisában fogadta el a nemzetgyűlés. Ezt követően, 1924. május 24-én részvénytársasági formában a mai Szabadság tér 8-9. szám alatti bankpalotában megalakult az önálló magyar jegybank, amely egy hónappal később, június 24-én kezdte meg működését. Az intézmény alaptőkéje 30 millió aranykorona volt, és 300 ezer, egyenként 100 aranykorona névértékű részvényre oszlott. A részvények egy része, de nem a többségük, az állam tulajdonában volt. A kormányzat kirendelt kormánybiztosa révén gyakorolt állandó felügyeletet működése felett. Részvényeseit a közgyűlés képviselte. Legfőbb szerve a nagybirtokosok, gyáriparosok és vezető bankok soraiból a közgyűlés által választott tizenhárom tagú főtanács volt, amelynek elnökét a kormány előterjesztésére az államfő nevezte ki. A pénzintézet első elnökének tisztére a Wekerle-kormány egykori pénzügyminiszterét, Popovics Sándort jelölték. A Magyar Nemzeti Bank (MNB)fő feladata a bankjegykibocsátás volt.
A központi bank megalakulása után, 1924 júliusában már folyósították a népszövetségi kölcsön 40 százalékát, amellyel sikerült megállítani az inflációt. A kölcsön jelentős része – a fizetési hiány pótlása mellett – a bank ércfedezetének alapjául szolgált. A bank meghatározó szerepet játszott a gazdasági stabilizációban, jórészt Popovics Sándor szakértelmének köszönhetően.
A központi bank stabilizálta az első világháborút követően inflálódott koronát, majd kibocsátotta az új valutát, a pengőt. Átvette az állami számlák vezetését, az államadósság kezelését. Kamat- és hitelpolitikájával, váltóleszámítolási elveivel és -gyakorlatával irányította az ország hiteléletét, befolyásolta a bankrendszer működését. Hatáskörébe került a devizagazdálkodás felügyelete is. Megalakulásától részvényese és tagja az 1930-ban alapított Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS).
A második világháború után, 1946. augusztus 1-jén a nemzeti bank közreműködésével valósult meg a stabilizáció, amikor a világtörténelem egyik legnagyobb pénzromlását produkáló pengőt felváltotta az új fizetőeszköz, a forint.

A nagybankok – köztük a jegybank – magyar tulajdonú részvényeinek 1947. végi államosítását követően a bankrendszert rövid idő alatt átalakították. A kereskedelmi bankokat és a takarékpénztárakat felszámolták, a bankrendszert egyszintűvé tették. Az MNB 1948 második felétől 1987-ig a jegybanki hatáskörök mellett kereskedelmi banki feladatokat is ellátott. Államosított központi bankként irányítása kormányzati fennhatóság alá került, 1967-ben az állam százszázalékos tulajdonosa lett.
Az 1987. évi bankreformnak köszönhetően Magyarországon visszaállt a kétszintű bankrendszer. A Magyar Nemzeti Bankról 1991 októberében elfogadott – majd többször módosított – törvény helyreállította a jegybank függetlenségét, újraszabályozta feladatkörét. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény szerint a kormány a Magyar Nemzeti Bankkal egyetértésben dönt az árfolyamrendszerről, a forint középárfolyamáról, a sáv szélességéről, de mindez nem veszélyeztetheti a jegybank elsődleges célját, azaz az árstabilitás megőrzését. A forint árfolyama a referenciavalutával, az euróval szemben 2008. február 26-tól kezdődően szabadon lebeg, a forint mozgását a piaci erők határozzák meg. Legutóbb az MNB feladatait a 2013. évi CXXXIX. törvény (jegybanktörvény) módosította, összevonta a jegybankot és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF). Az utóbbi megszüntetésével 2013. október elsejével a Magyar Nemzeti Bankon belül létrejött a Pénzügyi Stabilitási Tanács, melynek legfontosabb döntéshozó szervei: a Monetáris Tanács, a Pénzügyi Stabilitási Tanács, az igazgatóság és a felügyelőbizottság. Az MNB jegyzett tőkéje tízmilliárd forint. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum

A képen a Magyar Nemzeti Bank épülete Budapesten