Júlia napja.
A Júliusz férfinév női párja, amely latin eredetű, egy híres ősrégi római nemzettség nevéből származik.
Jelentése bizonytalan , talán: Jupiter
istennek szemtelt; vagy ragyogó.
1447 – Szent Rita ünnepe, akit a kétségbeejtő helyzetbe került emberek, az
anyák és a meddők védőszentjeként tisztelnek.
1455 – Angliában kezdetét vette a „rózsák háborúja”, amely két uralkodóház, a Lancaster (jelvénye a piros rózsa) és a York-ház (jelvénye: fehér rózsa) közötti trónharc, illetve a mögöttük álló főnemesi pártok csatározása volt.
1455 – Angliában kezdetét vette a „rózsák háborúja”, amely két uralkodóház, a Lancaster (jelvénye a piros rózsa) és a York-ház (jelvénye: fehér rózsa) közötti trónharc, illetve a mögöttük álló főnemesi pártok csatározása volt.
1867 – Kossuth megírta híres Cassandra-levelét, amelyben a kiegyezés ellen
tiltakozott.
1879 – Ferenc József magyar király jóváhagyta a magyar nyelv oktatását.
1885 – Meghalt Victor Hugo francia költő, regény- és drámaíró.
1907 – Megszületett Laurence Olivier világhírű Shakespeare-színész és rendező. Ismertebb filmjei: A Bounty; A hazárdőr; Drakula, A Názáreti Jézus I-II; Maraton életre-halálra; Angliai csata; A Manderley-ház asszonya; Lady X válása. Shakespeare filmadaptációi: V. Henrik, Hamlet, III. Richárd.
1924 – Megszületett Charles Aznavour, örmény származású, francia színész, zeneszerző.
1927 – Budapesten megszületett Oláh György, magyar származású, Nobel-díjas kémikus.
1940 – Megszületett Polgáron Pécsi Ildikó Jászai Mari-díjas színésznő, komika. Ismertebb filmjei: Linda; Indul a bakterház; A koppányi aga testamentuma; Herkulesfürdői emlék; Mese habbal; Mit csinált felséged 3-tól 5-ig?; Az aranyember; Pesti háztetők; Eszpresszóban.
1974 – Megszületett Ónodi Henrietta, olimpiai bajnok tornásznő.
1879 – Ferenc József magyar király jóváhagyta a magyar nyelv oktatását.
1885 – Meghalt Victor Hugo francia költő, regény- és drámaíró.
1907 – Megszületett Laurence Olivier világhírű Shakespeare-színész és rendező. Ismertebb filmjei: A Bounty; A hazárdőr; Drakula, A Názáreti Jézus I-II; Maraton életre-halálra; Angliai csata; A Manderley-ház asszonya; Lady X válása. Shakespeare filmadaptációi: V. Henrik, Hamlet, III. Richárd.
1924 – Megszületett Charles Aznavour, örmény származású, francia színész, zeneszerző.
1927 – Budapesten megszületett Oláh György, magyar származású, Nobel-díjas kémikus.
1940 – Megszületett Polgáron Pécsi Ildikó Jászai Mari-díjas színésznő, komika. Ismertebb filmjei: Linda; Indul a bakterház; A koppányi aga testamentuma; Herkulesfürdői emlék; Mese habbal; Mit csinált felséged 3-tól 5-ig?; Az aranyember; Pesti háztetők; Eszpresszóban.
1974 – Megszületett Ónodi Henrietta, olimpiai bajnok tornásznő.
1999. május
22., szombat
* A
NATO-gépei negyedszer bénították meg a szerbiai villanyenergia-rendszert,
aminek következtében egész Szerbia villanyáram nélkül marad. Grafitbombákal és
romboló lövedékkel lőtték a kolubarai, kostolaci és Bajina-Bašta-i erőműveket. A
kolubarai hőerőmű támadásakor 13 munkás megsérül. A vízszolgálat is akadozott
és több helyen a telefonvonalak is megszakadtak. Szabadkán támadás érte a
meteorológiai állomást. Zomborban ismét
lőtték a Naftagas-promet raktárát. Udvarnoknál a két nappal korábban megrongál
Bega-hidat teljesen lerombolták. A Fruška gorában újból a venaci tévétornyot
lőtték. Találat érte a bori bánya trafóállomását is. Belgrádban a lipováci erdő
környékét érte támadás. Šabac központjában több háza leromboltak. Kosovo
területére mintegy 100 bombát dobtak le.
* Bill Clinton amerikai elnök aláírta a
törvényhozás által jóváhagyott költségvetését, amelynek zöme a Jugoszlávia
elleni katonai fellépés költségeit biztosítja.
* Az orosz külügyminisztérium nyilatkoztában a
NATO-t tette felelősség a kosovói menekültek tragédiájáért.
* Gerhard Schröder, Németország kancellárja
kijelentette: folytatni kell a NATO légitámadásait Jugoszlávia ellen a Nyugat
céljainak eléréséig, annak ellenére, hogy a német közvélemény egyre kevésbé
támogatja a bombázásokat.
* A magyarországi Taszár légibázisra megérkezett
16 F18-as amerikai harci gép, amelyeket jugoszláviai célpontok elleni bevetésre
fel lehet használni. Feladatukat a
vezénylő NATO-parancsnok határozza meg.
* Az Eutelsat európai műholdas műsorsugárzó
konzorcium – a NATO erőteljes nyomásának engedve – úgy döntött, hogy
felfüggeszti a szerbiai rádió- és tévéadások továbbítását.
* Az ENSZ adatai szerint további mintegy 5000
kosovói albán menekült indult el Macedóniába.
* Az albán televízió jelentése szerint az
illegális Kosovói Felszabadítási Hadsereg gerillái agyonlőttek egy orosz
tisztet, aki a szerb félkatonai erők oldalán harcolt Kosovóban.
* Az algériai hadsereg katonái lelőttek több mint
egy tucat muzulmán lázadót, akiket egy falú 9 lakójának három héttel korábbi
meggyilkolásával gyanúsítottak.
(Az 1999. évi kronológia Bozóki Antal naplója alapján készült. Minden jog
fenntartva.)
135 éve, 1879. május 22-én I.
Ferenc József magyar király szentesítette az 1879. évi XVIII. törvénycikket,
amely kötelezővé tette a magyar nyelv tanítását valamennyi népiskolában és
tanítóképző intézetben.
Magyarországon a dualista állam idején épült ki a modern oktatási rendszer. Az 1868-ban szentesített népiskoláról szóló törvény elrendelte az általános és kötelező népoktatást. Az Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter nevéhez kötődő jogszabály általános tankötelezettséget vezetett be 6-12 éves kor között, lehetővé téve, hogy a tanulók anyanyelvükön részesüljenek alapoktatásban. Az útjára indított oktatási reform azonban Eötvös József 1871. február 2-án bekövetkezett halálával megtorpant.
Eötvös munkásságát 1871. szeptember 4-től Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter folytatta. Az ő minisztersége alatt született meg az a törvénycikk, amely a magyar nyelv kötelező tanításáról szól.
A törvényjavaslatot 1879. április 29-én Baross Gábor országgyűlési jegyző terjesztette elő általános vitára a parlamentben. A törvényjavaslat ellen több nemzetiségi képviselő azzal érvelt, hogy az sérti a nemzetiségek és egyházak autonómiáját. Számos képviselő féltette a kisebbségek nyelvét, kultúráját. A törvény célja azonban az állami nyelv, a magyar minden állampolgár általi megértése volt. Az 1900-as népszámlálás adatai szerint az anyaországban élő lakosságnak kb. 40 százaléka nem tudott magyarul. A magyar nyelv mellett szólók véleménye viszont az volt, hogy minden állampolgárnak hasznos az államnyelv ismerete.
1879. május 22-én adták ki "a magyar nyelv tanításáról a népoktatási tanintézetekben" szóló 1879. évi XVIII. törvénycikket: "Szükséges lévén, hogy a magyar nyelvnek mint az állam nyelvének elsajátítására minden állampolgárnak kellő mód nyújtassék." A törvény értelmében a magyar nyelv az összes népiskolában és tanítóképző intézetben a kötelező tantárgyak közé került, ami a nem magyar tannyelvű tanintézetekre is érvényes volt. A törvény kimondta, hogy az eredményesség érdekében olyan óraszámmal kell tanítani a magyart, hogy a tanulmányi idő alatt minden tanítójelölt elsajátíthassa "beszédben és írásban".
A törvény az állam nyelvének elsajátítása érdekében kötelező tantárgyként írta elő a magyar nyelvtan tanítását a nemzetiség lakta területeken működő népiskolákban is. "Oly községekben, hol magyar és nem magyar ajkúak vegyesen laknak, akár községi, akár felekezeti, akár egyéb népiskolákban, az 1883-ik évtől fogva úgy rendes, mint segéd- vagy ideiglenes tanítóul csak olyan egyének alkalmazhatók, kik a magyar nyelvet tanítani képesek." A tanítói álláshelyek betöltésénél 1883-ig előnyt élveztek a magyar nyelvet tudók. A már működő tanítók számára a törvény négyéves türelmi időt adott, hogy a magyar nyelvből vizsgát tegyenek. A megszavazott törvényben 1882-ig szabtak türelmi időt a nemzetiségi tanítóknak arra, hogy nyári tanfolyamokon vagy a tanítóképzőkben elsajátítsák a magyar nyelvet.
Az állam nyelvének elsajátítására szüksége volt az államnak és minden polgárának a közügyek gyakorlásához, az egyéni boldoguláshoz. A törvény megvalósulását azonban számtalan rendelet, tanterv és utasítás kísérte, ami azt jelezte, hogy a nemzetiségekkel kapcsolatban nem érte el teljes mértékben a célját. Számos iskolában eredménytelen volt a magyar nyelv tanítása, sok helyen (főleg a román és szerb iskolákban) nem volt magyarul tudó tanító. 1880-ban 1922 tanító kevéssé, 2529 pedig egyáltalán nem tudott magyarul, és egy évtized múltán is csaknem 2000 tanító nem volt képes tanítani a magyar nyelvet. Így 3343 nem magyar tannyelvű iskola közül 1340-ben nem volt sikeres a magyar nyelv oktatása. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Magyarországon a dualista állam idején épült ki a modern oktatási rendszer. Az 1868-ban szentesített népiskoláról szóló törvény elrendelte az általános és kötelező népoktatást. Az Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter nevéhez kötődő jogszabály általános tankötelezettséget vezetett be 6-12 éves kor között, lehetővé téve, hogy a tanulók anyanyelvükön részesüljenek alapoktatásban. Az útjára indított oktatási reform azonban Eötvös József 1871. február 2-án bekövetkezett halálával megtorpant.
Eötvös munkásságát 1871. szeptember 4-től Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter folytatta. Az ő minisztersége alatt született meg az a törvénycikk, amely a magyar nyelv kötelező tanításáról szól.
A törvényjavaslatot 1879. április 29-én Baross Gábor országgyűlési jegyző terjesztette elő általános vitára a parlamentben. A törvényjavaslat ellen több nemzetiségi képviselő azzal érvelt, hogy az sérti a nemzetiségek és egyházak autonómiáját. Számos képviselő féltette a kisebbségek nyelvét, kultúráját. A törvény célja azonban az állami nyelv, a magyar minden állampolgár általi megértése volt. Az 1900-as népszámlálás adatai szerint az anyaországban élő lakosságnak kb. 40 százaléka nem tudott magyarul. A magyar nyelv mellett szólók véleménye viszont az volt, hogy minden állampolgárnak hasznos az államnyelv ismerete.
1879. május 22-én adták ki "a magyar nyelv tanításáról a népoktatási tanintézetekben" szóló 1879. évi XVIII. törvénycikket: "Szükséges lévén, hogy a magyar nyelvnek mint az állam nyelvének elsajátítására minden állampolgárnak kellő mód nyújtassék." A törvény értelmében a magyar nyelv az összes népiskolában és tanítóképző intézetben a kötelező tantárgyak közé került, ami a nem magyar tannyelvű tanintézetekre is érvényes volt. A törvény kimondta, hogy az eredményesség érdekében olyan óraszámmal kell tanítani a magyart, hogy a tanulmányi idő alatt minden tanítójelölt elsajátíthassa "beszédben és írásban".
A törvény az állam nyelvének elsajátítása érdekében kötelező tantárgyként írta elő a magyar nyelvtan tanítását a nemzetiség lakta területeken működő népiskolákban is. "Oly községekben, hol magyar és nem magyar ajkúak vegyesen laknak, akár községi, akár felekezeti, akár egyéb népiskolákban, az 1883-ik évtől fogva úgy rendes, mint segéd- vagy ideiglenes tanítóul csak olyan egyének alkalmazhatók, kik a magyar nyelvet tanítani képesek." A tanítói álláshelyek betöltésénél 1883-ig előnyt élveztek a magyar nyelvet tudók. A már működő tanítók számára a törvény négyéves türelmi időt adott, hogy a magyar nyelvből vizsgát tegyenek. A megszavazott törvényben 1882-ig szabtak türelmi időt a nemzetiségi tanítóknak arra, hogy nyári tanfolyamokon vagy a tanítóképzőkben elsajátítsák a magyar nyelvet.
Az állam nyelvének elsajátítására szüksége volt az államnak és minden polgárának a közügyek gyakorlásához, az egyéni boldoguláshoz. A törvény megvalósulását azonban számtalan rendelet, tanterv és utasítás kísérte, ami azt jelezte, hogy a nemzetiségekkel kapcsolatban nem érte el teljes mértékben a célját. Számos iskolában eredménytelen volt a magyar nyelv tanítása, sok helyen (főleg a román és szerb iskolákban) nem volt magyarul tudó tanító. 1880-ban 1922 tanító kevéssé, 2529 pedig egyáltalán nem tudott magyarul, és egy évtized múltán is csaknem 2000 tanító nem volt képes tanítani a magyar nyelvet. Így 3343 nem magyar tannyelvű iskola közül 1340-ben nem volt sikeres a magyar nyelv oktatása. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Május 22. – Elhízás elleni európai nap
2009 óta tartják Európában az elhízás elleni
napot, amely e súlyos közegészségügyi, életmódbeli problémára kívánja
ráirányítani a figyelmet.
MTVA –
Sajtó- és fotóarchívum
Május 22. – A biológiai
sokféleség (biodiverzitás) nemzetközi napja
Az ENSZ 2000 decemberében határozta el, hogy minden évben megtartja a biológiai sokféleség (biodiverzitás) nemzetközi napját, amelyet 2001-től május 22-én ünnepelnek. A Nairobiban 1992-ben, ezen a napon elfogadott egyezmény célul tűzte ki, hogy 2010-re világszinten jelentősen mérsékeljék a biológiai sokféleség csökkenésének ütemét.
Ám ez nem teljesült, a négyévente kiadott, 2010. évi ENSZ-jelentés szerint ma óránként három faj tűnik el bolygónkról. Az összes faj közül a kétéltűek vannak a legnagyobb veszélyben, egyharmaduk áll a kipusztulás szélén. A pusztulás üteme jelenleg a korallzátonyoknál a legnagyobb, ami a melegedő és savasodó óceánokkal, valamint a túlhalászással magyarázható. Emellett az amazóniai esőerdő folyamatos irtása, számos édesvizű tó és folyó algásodása, halpusztulása is aggasztó méreteket ölt. Mindez azzal fenyeget, hogy a folyamatok elérik az átbillenési pontot (tipping point), amely után gyakorlatilag visszafordíthatatlanok, az ökoszisztémák összeomolhatnak.
A biológiai sokféleség zsugorodásáért elsősorban a környezetszennyezés, a klímaváltozás, az aszályok, az erdőirtás, az orvvadászat és a túlhalászat a felelős. A biológiai sokféleség megőrzése érdekében védeni kell a természetes élőhelyeket, az ott élő ökoszisztémát, amihez elengedhetetlen az oktatás, az ismeretterjesztés, a környezettudatos szemlélet formálása.
Az ENSZ 2000 decemberében határozta el, hogy minden évben megtartja a biológiai sokféleség (biodiverzitás) nemzetközi napját, amelyet 2001-től május 22-én ünnepelnek. A Nairobiban 1992-ben, ezen a napon elfogadott egyezmény célul tűzte ki, hogy 2010-re világszinten jelentősen mérsékeljék a biológiai sokféleség csökkenésének ütemét.
Ám ez nem teljesült, a négyévente kiadott, 2010. évi ENSZ-jelentés szerint ma óránként három faj tűnik el bolygónkról. Az összes faj közül a kétéltűek vannak a legnagyobb veszélyben, egyharmaduk áll a kipusztulás szélén. A pusztulás üteme jelenleg a korallzátonyoknál a legnagyobb, ami a melegedő és savasodó óceánokkal, valamint a túlhalászással magyarázható. Emellett az amazóniai esőerdő folyamatos irtása, számos édesvizű tó és folyó algásodása, halpusztulása is aggasztó méreteket ölt. Mindez azzal fenyeget, hogy a folyamatok elérik az átbillenési pontot (tipping point), amely után gyakorlatilag visszafordíthatatlanok, az ökoszisztémák összeomolhatnak.
A biológiai sokféleség zsugorodásáért elsősorban a környezetszennyezés, a klímaváltozás, az aszályok, az erdőirtás, az orvvadászat és a túlhalászat a felelős. A biológiai sokféleség megőrzése érdekében védeni kell a természetes élőhelyeket, az ott élő ökoszisztémát, amihez elengedhetetlen az oktatás, az ismeretterjesztés, a környezettudatos szemlélet formálása.
Göncz Árpád köztársasági elnök
1992. június 13-án Rio de Janeiróban aláírta a Biológiai sokféleség egyezményt, amelynek kihirdetésére
az 1995. évi LXXXI törvénnyel került sor. Az ENSZ nemzetközi tudóscsoportjának
2007-ben nyilvánosságra hozott jelentése szerint Magyarország
a klímaváltozásnak a természeti sokszínűségre gyakorolt hatása szempontjából a
világ egyik legsérülékenyebb országa. Amíg más országokban csak egyes
területek esnek az ökológiailag legmagasabb sérülékenységi besorolás alá, addig
hazánkban szinte alig van ettől eltérő térség. A biodiverzitást fenyegető tény,
hogy a magyarországi átlaghőmérséklet emelkedése csaknem másfélszer gyorsabb a
globális felmelegedés üteménél.
Magyarország növény- és állatvilága 45 ezer fajra becsülhető, ebből kb. 2200 magasabb rendű (edényes) növény és kb. 42 ezer állatfaj. Az erdőkön, réteken, vizes élőhelyeken, közvetlen környezetünkben élő nagygombák fajszámát 3000-3500-ra becsülik. A nagygombák fajainak egyharmada nem a kalapos gombák, hanem az igen változatos megjelenésű (csésze-, csillag- és korallgombák, pöfetegek, szarvasgombák stb.) gombacsoportok köréből kerül ki. A növény- és állatvilág fajai közül 1901 faj áll természetvédelmi oltalom alatt. A Magyarországon vadon előforduló növény- és állatfajok közül 646, illetve 982 faj védett, további 87, illetve 186 faj fokozottan védett. A növény- és állatfajok mellett 58 gombafaj és 17 zuzmófaj áll jogszabályi oltalom alatt.
2014. február 5-én a kormány elfogadta a biológiai sokféleség megőrzésének a 2014-2020 közötti időszakra szóló Nemzeti Biodiverizás Stratégiáját, amely az európai unió biodiverzitás stratégiájának szerkezetéhez igazodva hat területet tart kiemelten fontosnak: a természetvédelmi oltalom alatt álló területek és fajok védelmét; a táji diverzitás, a zöld infrastruktúra és az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartását; a mezőgazdasággal összefüggő kérdéseket; a fenntartható erdő- és vadgazdálkodást, valamint a vízi erőforrások védelmét; az inváziós idegenhonos fajok (özönfajok) elleni küzdelmet; a nemzetközi biodiverzitás-védelmi megállapodásokból fakadó kötelezettségek végrehajtását.
Magyarországon első alkalommal 2005-ben emlékeztek meg a Biológiai sokféleség nemzetközi napjáról a Fővárosi Állat- és Növénykert rendezvényén. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Magyarország növény- és állatvilága 45 ezer fajra becsülhető, ebből kb. 2200 magasabb rendű (edényes) növény és kb. 42 ezer állatfaj. Az erdőkön, réteken, vizes élőhelyeken, közvetlen környezetünkben élő nagygombák fajszámát 3000-3500-ra becsülik. A nagygombák fajainak egyharmada nem a kalapos gombák, hanem az igen változatos megjelenésű (csésze-, csillag- és korallgombák, pöfetegek, szarvasgombák stb.) gombacsoportok köréből kerül ki. A növény- és állatvilág fajai közül 1901 faj áll természetvédelmi oltalom alatt. A Magyarországon vadon előforduló növény- és állatfajok közül 646, illetve 982 faj védett, további 87, illetve 186 faj fokozottan védett. A növény- és állatfajok mellett 58 gombafaj és 17 zuzmófaj áll jogszabályi oltalom alatt.
2014. február 5-én a kormány elfogadta a biológiai sokféleség megőrzésének a 2014-2020 közötti időszakra szóló Nemzeti Biodiverizás Stratégiáját, amely az európai unió biodiverzitás stratégiájának szerkezetéhez igazodva hat területet tart kiemelten fontosnak: a természetvédelmi oltalom alatt álló területek és fajok védelmét; a táji diverzitás, a zöld infrastruktúra és az ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartását; a mezőgazdasággal összefüggő kérdéseket; a fenntartható erdő- és vadgazdálkodást, valamint a vízi erőforrások védelmét; az inváziós idegenhonos fajok (özönfajok) elleni küzdelmet; a nemzetközi biodiverzitás-védelmi megállapodásokból fakadó kötelezettségek végrehajtását.
Magyarországon első alkalommal 2005-ben emlékeztek meg a Biológiai sokféleség nemzetközi napjáról a Fővárosi Állat- és Növénykert rendezvényén. MTVA – Sajtó- és fotóarchívum
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése