Május 21.

Konstatin napja.

A latin Constantinus rövidülése, ami a latin constans szóból ered, a jelentése: állhatatos, következetes szilárd.

1719 – Szeged napja.
1992 – A Magyar Honvédelem napja.
1369 – V. Károly német-római császár hadat üzent Angliának, ezzel megkezdődött a százéves háború.

1863 – Aradon megszületett Winkler Lajos kémikus, a magyar analitika nemzetközi hírű képviselője.
1916 – Meghalt Görgey Artúr honvédtábornok és vegyész.
1946 – Megszületett Kovács József opera- és operetténekes, menedzser.
1948 – Megszületett Helyey László színész. Ismertebb filmjei: Az imposztor; Talpra, Győző!; Mesék Mátyás királyról – mesélő; Legenda a nyúlpaprikásról; Volpone.
1951 – A Belügyminisztérium közleménye szerint Budapestről kitelepítették a nemkívánatos elemeket, azaz nemeseket, földbirtokosokat, illetve az azelőtti korszak nevesebb tisztségviselőit, szembetűnően lelkes híveit és azok családjait.
1966 – Megszületett Frei Tamás újságíró, a Dosszié, az Új Frei dosszié és A riporter: Frei Tamás c. műsorok vezetője.
1967 – Az ausztráliai Adelaide-ben 77 éves korában meghalt Lakatos Géza, aki 1944-ben miniszterelnökként Magyarország háborúból való kilépésének előkészítését kapta feladatul.

1999. május 21., péntek

*  A NATO repülőgépei huszonharmadik alkalommal támadták a zombori községet, mégpedig minden korábbinál hevesebben. A támadásnak egy halálos áldozata is volt. A Vuk Karadžić utcában két lakóházat teljesen megsemmisítettek a lövedékek, tízet pedig megrongáltak. A katonai szövetség harci gépei támadták Belgrád környékét, Čačakot, Smederevót és leromboltak egy hidat a belgrád-niši autópályán.

* Milo Đukanović Crna Gora-i elnök kijelentette: Crna Gorában nincs és nem lehet szó kettős hatalomról: a  Jugoszláv Katonaságnak alá kell rendelnie magát a polgári hatalomnak.

* A Čačaki  polgári parlament  levelet intézett Slobodan Milošević elnökhöz. „Ebben a pillanatban Ön dönt Jugoszlávia valamennyi népének sorsáról. Felszólítjuk Önt, hogy azonnal állítsa le a háborút, és döntéseiben vegye figyelembe az Ön által vezetett jugoszláv népek súlyos szenvedését” – áll a levélben.

* A Bánáti Forum nemkormányzati szervezet támogatta az újonnan alakult čačaki demokratikus parlamentnek a válság békés megoldására vonatkozó törekvéseit.

*  Az újvidéki városi képviselő-testület ülésén dr. Stevan Vrbaški polgármester felolvasta a nyilatkozatot, amelyben a tanácsnokok erélyesen tiltakoznak a háború ellen, az ország és a nemzetközi közösség politikai tényezőitől egyaránt követelik az erőszak megszüntetését, valamint hogy tegyenek lépéseket a béke megteremtésére.

*  Éjjel két óra körül megrongálták a Demokrata Párt újvidéki tartományi és városi bizottsága székházának homlokzatát.

* A G8 csoport országai külügyminisztériumai politikai igazgatóinak a Bon mellett folytatott Kosovóról szóló megbeszélésein „jelentős előrelépés történt, ám még nem volt végső áttörés”.

* A Beta hírügynökség jelentése szerint az utóbbi hetek során a NATO légicsapások alkalmával megrongálódott a norvég, az olasz, a svéd, a pakisztáni, az izraeli, a magyar, a spanyol a svájci és az indiai nagykövetség épülete, illetve nagykövet lakosztálya. A követségi épületek közül az eddigi legnagyobb kár a kínai nagykövetség épületén keletkezett.

* A ENSZ Biztonsági Tanácsa újabb hat hónapra meghosszabbította a világszervezet iraki humanitárius, olajat élelmiszerért elnevezésű programjának érvényét.

(Az 1999. évi kronológia Bozóki Antal naplója alapján készült. Minden jog fenntartva.)

110 éve, 1904. május 21-én Párizsban megalakult a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség.

1904. május 21-én Párizsban hét ország (Svájc, Franciaország, Belgium, Dánia, Hollandia, Spanyolország és Svédország) alapította meg a Nemzetközi Labdarúgó Szövetséget (Fédération Internationale de Football Association - FIFA), amely az Egyesült Nemzetek Szervezeténél is több tagot számlál, összesen 209-et. Az első elnöknek 1904. május 23-án a francia Robert Guerint választották, aki már 1906-ban kezdeményezte az első világbajnokság megrendezését, de elképzelése csak 1930-ban valósult meg.
Az alapítás ötlete akkor merült fel, amikor az első válogatott mérkőzést akarták megrendezni az európai kontinensen. Nagy-Britannia már jóval korábban, 1863-ban megalapította a maga szövetségét. Anglia 1905-ben lépett be a FIFA-ba Írországgal, Skóciával és Walesszel együtt, majd 1920-ban a britek elhagyták a szervezetet, tiltakozva a német tagság ellen. Nagy-Britannia képviselői így csak 26 év után, 1947-ben lettek újra FIFA-tagok. Magyarország 1907 óta tagja a szervezetnek.
Az alapítást követően öt évig csak európai szövetségek alkották a FIFA-t, amelybe 1909-ben lépett be Dél-Afrika, 1912-ben Argentína és Chile, majd egy évvel később az Egyesült Államok. Az 1954-es svájci világbajnokság idején már 85 tagországgal büszkélkedhetett a szövetség, amely különösen a hatvanas években (44 új tag), majd a kelet-európai politikai változások időszakában, 1990 és 2000 között (36) növelte létszámát. A FIFA jelenleg hat regionális szövetséggel rendelkezik (AFC - Ázsiai Labdarúgó Szövetség, CAF - Afrikai Labdarúgó Szövetség, CONCACAF - Észak- és Közép-Amerikai, Karibi Labdarúgó Szövetségek Konföderációja, CONMEBOL - Dél-Amerikai Labdarúgó Szövetség, OFC - Óceániai Labdarúgó Szövetség, UEFA - Európai Labdarúgó Szövetség), központja Zürichben van. Legfelső döntéshozó szerve a FIFA Kongresszus, amely évente egyszer ülésezik.

Az eddigi nyolc FIFA-elnök közül Jules Rimet és Joao Havelange tevékenysége tekinthető korszakosnak. A francia Rimet 33 éven át irányította a szervezetet, az ő nevéhez fűződik az első világbajnokság (Uruguay, 1930) megrendezése, és a második világháború után ő élesztette fel a szövetséget. Tiszteletére 1946 és 1970 között a Rimet Kupáért küzdöttek a világbajnokságon a csapatok, míg a háromszoros győztes Brazília végleg elnyerte a trófeát.
A FIFA modern időszámítása tulajdonképpen 1974-ben, a brazil Joao Havelange megválasztásával kezdődött. Az első nem európai elnök tevékenysége alatt a közvetítési és marketingjogok értékesítésének, illetve a szponzori szerződéseknek köszönhetően gazdaságilag rendkívül megerősödött a nemzetközi szövetség.
Növekedésével párhuzamosan a FIFA egyre több tornát bonyolít le. A világbajnokságok mellett 1977-től megrendezik a 20 éven aluliak vb-jét, 1985-től pedig a 17 évesek is megküzdenek a világbajnoki címért. A női válogatottak számára 1991 óta rendeznek vb-t. Emellett a Konföderációs Kupa és Klubvilágbajnokság is szerepel a FIFA programjában.
A szervezet minden évben átadja a FIFA World Player (Az év labdarúgója) címet. A férfiaknál a díjat 2010-ben összevonták a France Football által alapított Aranylabdával. Díjazzák az év edzőjét is, valamint 2009 óta Puskás Ferenc-díjjal jutalmazzák az év legszebb gólját.

MTVA – Sajtó- és fotóarchívum