Gizella napja
Ófelnémet eredetű név,
jelentése: női túsz, női kezes, idegen udvarban nevelkedő leány.
1205 – Bécsben 6 éves korában váratlanul meghalt III. László magyar király,
akinek Péter győri püspök hozatta haza a holttestét és a székesfehérvári
bazilikában temette el.
1776 – Megszületett Berzsenyi Dániel költő, táblabíró, „a niklai remete” (A közelítő tél, Horatiushoz).
1840 – Votkinszkban, (akkori időszámítás szerint 04. 25.-én) megszületett Pjotr Iljics Csajkovszkij orosz zeneszerző (Diótörő).
1871 – Nyírbaktán megszületett gróf Károlyi Gyula – az első magyar köztársasági elnök, gróf Károlyi Mihály unokatestvére –, aki 1931-32-ben Magyarország miniszterelnöke volt.
1886 – Budapesten megszületett Rybár István fizikus, geofizikus, az Auterbal nevű torziós inga kifejlesztője.
1891 – Megnyílt a Városligetben az első állandó jellegű budapesti cirkusz.
1901 – Megszületett Gary Cooper amerikai színész – eredeti nevén Frank James Cooper – az amerikai filmgyártás egyik nagy ikonja. Ismertebb filmjei: Az akasztófa; A Mary Deare katasztrófája; Délutáni szerelem; Vera Cruz; Dallas; A különítmény; Akiért a harang szól I-II.; Az utca embere; Ember a láthatáron; Az árulás; Búcsú a fegyverektől; If I Had a Million.
1953 – Ibrányban megszületett Hegedűs D. Géza színművész (Elektra).
1957 – Budapesten megszületett Kováts Kriszta Jászai Mari-díjas színművésznő, a Rockszínház alapító tagja.
2000 – Vlagyimir Putyin letette hivatali esküjét Oroszországban.
1776 – Megszületett Berzsenyi Dániel költő, táblabíró, „a niklai remete” (A közelítő tél, Horatiushoz).
1840 – Votkinszkban, (akkori időszámítás szerint 04. 25.-én) megszületett Pjotr Iljics Csajkovszkij orosz zeneszerző (Diótörő).
1871 – Nyírbaktán megszületett gróf Károlyi Gyula – az első magyar köztársasági elnök, gróf Károlyi Mihály unokatestvére –, aki 1931-32-ben Magyarország miniszterelnöke volt.
1886 – Budapesten megszületett Rybár István fizikus, geofizikus, az Auterbal nevű torziós inga kifejlesztője.
1891 – Megnyílt a Városligetben az első állandó jellegű budapesti cirkusz.
1901 – Megszületett Gary Cooper amerikai színész – eredeti nevén Frank James Cooper – az amerikai filmgyártás egyik nagy ikonja. Ismertebb filmjei: Az akasztófa; A Mary Deare katasztrófája; Délutáni szerelem; Vera Cruz; Dallas; A különítmény; Akiért a harang szól I-II.; Az utca embere; Ember a láthatáron; Az árulás; Búcsú a fegyverektől; If I Had a Million.
1953 – Ibrányban megszületett Hegedűs D. Géza színművész (Elektra).
1957 – Budapesten megszületett Kováts Kriszta Jászai Mari-díjas színművésznő, a Rockszínház alapító tagja.
2000 – Vlagyimir Putyin letette hivatali esküjét Oroszországban.
1999. május
7., péntek
* A NATO-bombázók mintegy negyven percig lőtték
Újvidéket és környékét. Hat rakétát lőttek ki a Fruška gorán levő venaci televíziós átjátszótorony
környékére, de a torony sértetlen maradt. Nišben találat érte korházat. A
támadásnak legalább tíz halálos áldozata van, és több tíz a sebesült. A Versectől
mintegy tizenöt kilóméterre levő vatini vasúti hidat is találat érte, s ezzel
Romániával megszűnt a vasúti összeköttetés. A NATO repülői lőtték Surdulicát és
Priština környékét is.
* A Demokrata Párt azzal vádolta a jugoszláv és a
szerbiai hatalmat, hogy „háború viharában
megpróbál leszámolni a
politikailag másként gondolkodókkal és elfojtani a demokratikus minden csíráját
az országban”. A Szerbiai RTV május 6-i kommentárját, amelyben Zoran Đinđićet,
a DP elnökét és Vuk Obradovićot a Szociáldemokrácia elnökét árulással vádolták,
valamint a Jugoszláv Baloldalnak azt a közlönyét, hogy „az árulókkal a népnek
kell leszámolnia”, a DP lincsre való felszólításnak nevezte.
* II. János Pál Pápa megérkezett Bukarestbe.
Személyében az 1054 történt első nagy egyházszakadás óta első alkalommal látogat
egy ortodox többségű országba a római katolikus egyházfő.
* Kofi Annan az ENSZ főtitkára szerint a G-8
csoport külügyminiszteri értekezletén hozott döntésekkel közelebb került
egymáshoz a Nyugat és Oroszország álláspontja a kosovói válság megoldásáról.
Annan egyébként Carl Bildt egykori svéd miniszterelnököt nevezte ki balkáni
megbízottjának (a más korábban kinevezett Eduard Kukan mellé).
* Viktor Csernomirgyin szerint a G-8
külügyminiszteri találkozóján megfogalmazott elvek kitűnő alapot biztosítanak a
jugoszláviai válság rendezéséhet, s „egy az egyben bekerülhetnek a Biztonsági
Tanács majdani határozatába”.
* Az USA közölte, hogy a JSZK elleni légi kampány
szükségleteire Európába küld további 176 repülőgépet, amivel a bombázásban
közvetlenül vagy közvetve résztvevő gépek száma több mint 800 emelkedik.
* Az Európa Tanács fennállásának 50. évfordulója
alkalmából ünnepi ülést tartottak Budapesten.
* Magyarország állampolgárainak majd háromnegyede
ellenzi azt, hogy a NATO Magyarország területéről indítson légicsapásokat a
JSZK ellen – írta a Magyar Hírlap.
* Vladimír Mečiar volt szlovák kormányfőnek
címzett levelet találtak a cseh-szlovák határ vámellenőrei. A levélben egy
7,62-es kaliberű lövedék és egy cédula volt, amelyre az ismeretlen feladó cseh
nyelven azt írta, hogy 1999. május 14-én „jól ellátják Mečiar baját”.
(Szlovákiában május 15-én tartják az elnökválasztások első fordulóját, amelyen
Mečiar is indul.)
* Házi készítésű, időzített bomba robbant Athén belvárosában, a holland
nagykövetség alagsori garázsában. (Tíz napon belül ez a negyedik pokolgépes
merénylet a görög fővárosban, illetve környékén). A Forradalmi Sejtek
elnevezésű terrorszervezet magára vállalta a merényletet és közölte, hogy a
NATO-t és az Egyesült Államokat vette célba.
(Az 1999. évi kronológia Bozóki Antal naplója alapján készült. Minden jog
fenntartva.)
190 éve, 1824. május 7-én
tartották Bécsben Ludwig van Beethoven IX. szimfóniájának ősbemutatóját.
Beethoven valamennyi szimfóniája közül a IX. készült el a leghosszabb idő alatt. A VIII. szimfónia
1812-es befejezése után 11 év telt el a
IX. megszületéséig, jóllehet a zeneszerzőt már jóval 1812 előtt foglalkoztatta
a gondolat, hogy megzenésíti Schiller Örömódáját (An die Freude). A
Kórusfantáziában kapott 1808-ban először zenei kifejezést a téma, majd a VIII.
szimfónia után Beethoven hozzáfogott egy d-moll szimfónia tervezéséhez, de a
munkát rövidesen abbahagyta. Vázlatfüzetében először 1815-ben jelent
meg a IX. scherzo témája. Az első és a második tétel vázlatának elkészülte után
(1817-1818) újabb szünet következett. Közben Beethoven két
monumentális művet alkotott: a Hammerklavier szonátát és a Missa solemnist. A
IX. szimfónia megkomponálásához csak 1822-ben látott újra hozzá, s 1824.
februárra fejezte be a művet.Beethoven valamennyi szimfóniája közül a IX. készült el a leghosszabb idő alatt. A VIII. szimfónia
Különösen sok gondolkodást igényelt a záró tétel megkomponálása: Beethoven sokáig nem tudta eldönteni, hogy tisztán hangszeres megoldást válasszon-e, vagy vokálisan szólaltassa meg az Örömódát.
Az 1824. május 7-i ősbemutatón elhangzott még a korábban komponált Házavatás nyitány (Opus 124), valamint a Missa solemnis Kyrie, Credo és Agnus Dei tétele is. A szólókat Bécs legkiválóbb énekesei szólaltatták meg: Henriette Sonntag, Caroline Unger, Anton Haizinger és August Seipelt. Vezényelt Michael Umlauff. Az akkor már csaknem teljesen siket Beethoven nem tudott részt venni az ősbemutatón, még csak nem is láthatta a szűnni nem akaró tapsot.
A IX. szimfóniát Beethoven tulajdonképpen Londonnak szánta, tervezett angliai koncertjeiből azonban nem lett semmi. Ezután arra gondolt, hogy I. Sándor orosz cárnak ajánlja a művet, ő azonban közben meghalt, s így III. Frigyes Vilmos porosz királyt választotta. A kortársak - ellentétben a mai felfogással - nem tartották akkora remekműnek a IX. szimfóniát, mint amilyen az valójában. Értékét elsők között Richard Wagner ismerte fel.
Beethoven hatalmas életműve kilenc szimfóniát, harminckét zongoraszonátát, öt zongoraversenyt, tíz, zongorára és hegedűre írt szonátát, egy sor vonósnégyest, kórusműveket, egy operát és még sok mást foglal magában. Művei mennyiségénél mégis sokkal fontosabb, hogy fenségesen egyesítik magukban az érzelmek intenzitását és a kivitelezés tökéletességét.
MTVA –
Sajtó- és fotóarchívum
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése