Miután
nyilvánosságra került a Szerb Haladó Párt és a Vajdasági Magyar
Szövetség között aláírt koalíciós megállapodás szövege, a Magyar Remény
Mozgalom (MRM) megállapította, hogy több, a délvidéki magyar közösség
szempontjából kulcsfontosságú kérdés megoldására tett konkrét ígéret
kimaradt, esetleg túlzottan általános megfogalmazásban, határidők és
operatív feladatok meghatározása nélkül fogalmazódtak meg a megállapodás
tételei.
Az egyik égető, hosszú évek óta
húzódó probléma az észak-vajdasági közigazgatási körzetek körüli
anomália, mely még a Milošević-érában jött létre, 1995-ben, és amelynek
következtében a történelmi, földrajzi, gazdasági, etnikai és közlekedési
szempontból is gyökeresen Bácskához tartozó Zenta, Magyarkanizsa és Ada
községek az Észak-Bánáti Körzethez kerültek, Nagykikinda központtal.
A VMSZ és az SNS között létrejött
koalíciós megállapodás 3. pont c) szakaszában a következő szöveg
olvasható: „A fejlesztési alrégiók területe (amelyek létrehozását a
Regionális fejlesztésről szóló törvény irányozza elő), összhangba kerül a
földrajzi, infrastrukturális és gazdasági körülményekkel, azaz Ada,
Magyarkanizsa és Zenta egységes fejlesztési alrégiót fog alkotni
Szabadkával, Kishegyessel és Topolyával, a közigazgatás körzetek
jelenlegi határainak érintése nélkül.”
A koalíciós szerződés többi
részében ugyanakkor nem esik szó a közigazgatási körzetek reformjáról és
ésszerűsítéséről, melyből arra lehet következtetni, hogy a kormány
eredetileg nem tervezett foglalkozni a problémával.
A Magyar Remény Mozgalom (MRM)
Zenta, Magyarkanizsa és Ada Községi Helyi Szervezetei, a helyi lakosok
többségének akaratával összhangban, jogosan követelik az újonnan felállt
szerb kormánytól, hogy vegyék napirendjére a közigazgatási körzetek
átrendezésének kérdését, és ennek során a három tiszamenti község,
Zenta, Magyarkanizsa és Ada kerüljenek vissza a szabadkai központú
Észak-Bácskai Körzetbe.
Nyilvánvaló tény, hogy a
kilencvenes években hozott elhibázott döntés egyértelműen politikailag
motivált volt, melynek szándéka szerint meg akarták bontani a magyar
többségű észak-bácskai régiót. Az átrendezés nem bizonyult hatékonynak,
és a három község lakossága, önkormányzati szervei, vállalkozásai és
intézményei számára a Nagykikinda felé kötelezett kapcsolatai
természetellenesek, nem hatékonyak és többletkiadásokat eredményeztek
eddig és folyamatosan eredményeznek az érintettek számára.
Majdnem húsz év után végső ideje,
hogy az észérvek felülkerekedjenek az egykori nacionalista indíttatásból
hozott döntések felett, és ebben van nagy szerepe az új szerb
kormánynak. Ez nemcsak a magyarság érdeke, hanem az összes helybéli
polgár javát szolgálná.
A Magyar Remény Mozgalom nevében,
Körmöczy Violetta, az MRM Zenta Községi Szervezetének elnöke
Horváth Dániel, az MRM Magyarkanizsa Községi Szervezetének elnöke, községi tanácsnoka
Rusai József, az MRM Ada Községi Szervezetének elnöke
Zenta, 2014. május 8.
A közlemény szerb és magyar nyelvű változatát a kormánypártok részére is eljuttatásra kerül
Közzétette: Terhes Tamás
2014. május 08. csütörtök, 17:30
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése