Május 5.

Györgyi napja.

A György férfinév párja, jelentése: földműves, gazdálkodó.

1265 – Megszületett Dante Alighieri (eredeti neve: Durante Alighieri) olasz költő, filozófiai, politikai, nyelvészeti író, aki a világirodalom klasszikusa, a feudális középkor utolsó, az új polgári korszak első nagy lírikusa volt.
1705 – Bécsben 64 éves korában meghalt I. Lipót magyar király (egyidejűleg német-római császár és cseh király), akinek uralkodása idején szabadult fel az ország a másfélszáz éves török hódoltság alól.
1747 – Schönbrunnban megszületett II. Lipót magyar király (egyidejűleg német-római császár és cseh király), aki bátyja, II. József halála után vette át a hatalmas birodalom kormányzását.
1814 – Sárszentlőrincen megszületett Balassa János orvos, a korszerű magyar sebészet megteremtője.
1818 – Megszületett Karl Marx német gondolkodó, közgazdász, újságíró.
1821 – Szent Ilona-szigetén száműzetésben meghalt Napoleon Bonaparte.
1904 – Budapesten meghalt Jókai Mór író, mesemondó, újságíró, szerkesztő (Névtelen vár, A lőcsei fehér asszony).
1906 – Megszületett Mary Astor Oscar-díjas amerikai színésznő, aki 44 éves pályafutása során több mint 100 filmben játszott (Máltai Sólyom).

1909 – Megszületett Radnóti Miklós, költő.
1942 – Budapesten megszületett Bujtor István színész, rendező és vitorlásversenyző. Bud Spencer magyar hangja. Legismertebb filmjei: Sándor Mátyás, A pogány Madonna, A három testőr Afrikában, Fekete gyémántok, A Pendragon legenda, A kőszívű ember fiai I-II.

1999. május 5., szerda

*  NATO-célpontok voltak Bajina Bašta és Užice környéke, valamint Kosovo térsége. Először lőtték nappal a valjevói Krušik fegyvergyárat. Vajdaság több városában nem volt áram, s a telefonkapcsolatok is megnehezültek.

* Clinton amerikai elnök a Spangdahlemben levő 52. amerikai légivadász-hadosztály mintegy 4000 katonája és családtagjai előtt kilátásba helyezte a JSZK elleni légitámadások fokozását és kijelentette, hogy a szerb erőknek el kell hagyniuk Kosovót.

* Viktor Csernimirgyin orosz különmegbízott közölte, hogy közeledtek Oroszország és az USA álláspontjai a kosovói válság megoldása ügyében, amely komoly veszélybe hozta a két ország kapcsolatait. „Most ténylegesen megértjük azt, hogy mit történik a Balkánon és tudjuk, hogy mit kell tenni” – jelentette ki Csernomirgyin.

* Margareta Walstrom,  a Vöröskereszt és Vörös Félhold Egyesületek Nemzetközi Szövetségének főtitkárhelyettese azt nyilatkozat, hogy Jugoszláviában mintegy fél millió ember él súlyos szociális körülmények között a NATO-erők támadásai miatt.

* Živadin Jovanović szövetségi külügyminiszter nyilatkozata szerint a NATO eddigi támadásai során mintegy 1200 ember vesztette életét és több mint 5000 ember súlyosan sérült. Jovanović még elmondta, hogy a bombázások során 300 iskolát is leromboltak.

* Nebojša Vujović, a szövetségi külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy a JSZK elfogadja az ENSZ misszióját, amelynek mandátumát, létszámát és meghatalmazásait a JSZK és az ENSZ közvetlen kapcsolat útján kell hogy meghatározza.

* Ibrahim Rugova kosovói albán vezető minden hozzátartozójával együtt, az olasz kormány vendégeként, Rómába érkezett. Rugova kérte Olaszország segítségét „népe megmentéséhez”, nemzetközi békeerő Kosovóba küldését és a Miloševićtyel való egyezkedést javasolta, de azt tanácsolta, hogy a NATO ne menjen bele a tűzszünetbe mindaddig, amíg a jugoszláv elnök egyértelmű jelét nem adja a megegyezés szándékának.

* A čačaki városi vezetőség Szerbia és Jugoszlávia vezetőségéhez intézett felszólításában követelte, hogy erélyes és ügyes diplomáciával teremtse meg újra Jugoszlávia nemzetközi tekintélyét és helyét, hogy azonnal fogjanak hozzá a szomszédos országokkal való tartós és őszinte kapcsolatok megteremtéséhez, valamint normalizálja kapcsolatait Crna Gorával.

* Az Európai Parlament (az 505 jelenlevő közül 392 szavazatával) Romano Prodi volt olasz kormányfőt választotta az Európai Unió végrehajtó testülete, az Európai Bizottság elnöki tisztségére.

* Ötórás heves vita után a bolgár parlament jóváhagyta, hogy a NATO használja az ország légterének a jugoszláv határtól keletre fekvő 120-150 kilóméteres övezetét a Jugoszlávia elleni támadások során.

* Egy amerikai Apache helikopter éjjeli gyakorlatozás közben, Tiranától mintegy 70 kilométerre északkeletre, lezuhant és a legénység egyik tagja életét vesztette, a másik pedig eltűnt. (Egy azonos típusú helikopter április 26-án szintén lezuhant a tiranai repülőtér közelébe, szintén gyakorlatozás közben.)

*  A Magyar Tudományos Akadémia a következő hároméves időszakra ismét Glatz Ferencet választotta elnökévé.

(Az 1999. évi kronológia Bozóki Antal naplója alapján készült. Minden jog fenntartva.)

25 éve történt a magyarországi rendszerváltozás, 1989. május 5-11. – KRONOLÓGIA

Magyarországi változások:
1989. május 5. - Az osztrák Girozentrale bankcsoporthoz tartozó 13 pénzintézet 110 millió dollárért megvásárolta a Tungsram Rt. részvényeinek 49,65 százalékát az addig 92 százalékot tulajdonló Magyar Hitelbanktól. Ez volt az első megállapodás, amely egy szocialista országbeli vállalatból nemzetközi részvénytársaságot hozott létre.
1989. május 5. - A lábatlani papírgyárban megszüntették a brigádmozgalmat, a szocialista munkaversenyt, ehelyett az egyéni teljesítmények arányában értékelik a dolgozók munkáját.
1989. május 6. - Megalakult a gazdasági vezetők érdekképviseleti szervezete, amelynek elnökéül Bihari Istvánt, a Chinoin vezérigazgatóját választották meg.
1989. május 6. - Hatvanegy erdélyi menekült családnak adták át ünnepélyes keretek között a Pest megyei Tahitótfaluban a letelepedéshez szükséges telkeket, illetve azok okmányait.
1989. május 8. - Az Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága (MSZMP KB)zárt ülésén, a párt elnökének egészségi állapotát mérlegelve úgy döntött: Kádár Jánost érdemeinek elismerése mellett felmenti a párt elnöki tisztségéből és KB-tagságából. A tanácskozás megszüntette az MSZMP káderhatáskörét, ezentúl a KB és a pártbizottságok csak a saját hatáskörükbe tartozó párttisztségek betöltéséről dönthetnek. A KB hatályon kívül helyezte a Munkásőrség pártirányításáról szóló korábbi határozatait. A KB úgy határozott, hogy még a parlamenti választások előtt pártértekezletet hívnak össze, amelyen kidolgozzák az MSZMP választási programját, és személyi kérdésekről is döntenek. A Központi Bizottság felhívásban javasolta az ország minden társadalmi-politikai szervezetének, hogy tárgyalóasztalnál, közösen keressék a társadalmi feszültségek, konfliktusok megegyezésen alapuló feloldását.
1989. május 8-9. - A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése számos olyan tudóst rehabilitált, akiket 1949 után különböző indokokkal megfosztottak akadémiai tagságuktól. A közgyűlés megvitatta az akadémiai törvény tervezetét, a szervezet reformját is.
1989. május 9. - Ideiglenes országgyűlési képviselőcsoport alakult, amely a nagymarosi gátépítés haladéktalan felfüggesztését akarja elérni.
1989. május 10. - Az Igazságügyi Minisztérium közzétette az 1956. december 20. és 1961. december 13. között halálra ítéltek és kivégzettek névsorát, amelyen 277 név szerepelt, hozzátéve: a névsor a nyilvántartás hiányosságai miatt nem teljes. Az akkor hatályos jogszabályok szerint politikai - állam elleni - bűncselekmény miatt 77 személyt ítéltek halálra és végeztek ki, közülük 51 rendes bíróság elé került, 26-ot statáriális eljárás során vontak felelősségre. Politikai és köztörvényes bűncselekmény - az akkori szabályok szerint rablás, gyilkosság vagy vagyon elleni bűncselekmény – miatt 177 személyt, kifejezetten köztörvényes bűncselekmény miatt 23 embert ítéltek halálra és végeztek ki. Katonai bíróság 115, civil bíróság 162 személy felett ítélkezett, a halálos ítéletek közül 210 a fővárosban született.
1989. május 10. - Az Igazságügyi Minisztérium bejelentette, hogy Nagy Imre és társainak újratemetése június 16-án lesz, a temetést - amelyen a kormány hivatalosan nem képviselteti magát - a Magyar Televízió egyenes adásban közvetíti.
1989. május 10. - Az Országgyűlés ülésszakának kezdetén a 45 évvel korában kezdődött deportálásokra emlékezve lerótta kegyeletét a holokauszt magyar áldozatai előtt. A képviselők nyílt szavazással felmentették tisztségéből Berecz Frigyes ipari, Czibere Tibor művelődési, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert, Várkonyi Péter külügyminisztert és Villányi Miklós pénzügyminisztert, valamint Hoós Jánost, az Országos Tervhivatal elnökét. Ezután titkos szavazással Békesi Lászlót pénzügyminiszterré, Horn Gyulát külügyminiszterré, Glatz Ferencet művelődési, Horváth Ferencet ipari, Hütter Csabát mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterré választották, az Országos Tervhivatal elnöke Kemenes Ernő lett. Németh Miklós kormányfő a személyi változtatásokat indokolva elmondta: hamarosan több intézkedésből álló csomagtervet kell az Országgyűlés elé terjeszteni a gazdaság egyensúlyának javítása érdekében, ennek véglegesítésében új összetételű kormánynak kell részt vennie. Németh Miklós számokat is közölt: eszerint az adósságok törlesztése évente hárommilliárd dollárba kerül, a tőkés import 5,5 milliárd dollár, ezzel szemben csak 6 milliárd dollár exportbevétel áll. Az Országgyűlés az alkotmányt módosítva úgy döntött: a képviselők legalább egyötöde bizalmatlansági indítványt nyújthat be a Minisztertanáccsal vagy annak valamely tagjával szemben.
1989. május 11. - Az Országgyűlés második ülésnapján módosította a választási törvényt - így a jövőben a megüresedett képviselői helyekre időközi választásokat kell kiírni, és a jelölteknek nem a Népfront programját, hanem az alkotmányt kell elfogadniuk, illetve hatályon kívül helyezte a Sztálin emlékét megörökítő 1953. évi I. törvényt.
1989. május 11. - Az Ellenzéki Kerekasztal az MSZMP KB május 8-i felhívására válaszul leszögezte: a nyilatkozattal az MSZMP egyoldalúan megszakította a kétoldalú tárgyalások előkészítését célzó megbeszéléseket, és tanúságát adta, hogy nem hajlandó egységes tárgyalófélként elismerni az Ellenzéki Kerekasztalt.
1989. május 11. - A bős-nagymarosi vízlépcső felépítését ellenző Duna-mozgalmak alapítványt hoztak létre, amely a munkálatok leállítása esetén az országra háruló kártérítési és helyreállítási terhek csökkentését célozza.
1989. május 11. - Az Európa Tanács azt javasolta: Magyarország és Lengyelország legyen az ET parlamenti közgyűlésének két első "különleges meghívottja", így törvényhozási küldöttségeik szavazati jog nélkül részt vehetnek az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének munkájában.

Kelet-európai változások – válogatás a legfontosabb külföldi eseményekből:
1989. május 5. JUGOSZLÁVIA: Hivatalos közlés szerint a kommunista pártból az elmúlt években mintegy 200 ezren léptek ki, s egyre kevesebb fiatal kéri felvételét.
1989. május 5. ROMÁNIA Párizsban az UNESCO égisze alatt nyílt kiállítás a területrendezési program által fenyegetett romániai falvak és műemlékek védelmében.
1989. május 5. SZOVJETUNIÓ: A sztálini törvénysértések kivizsgálására 1987 szeptemberében létrehozott, Alekszandr Jakovlev KB-titkár vezette bizottság tíz nagyobb per koholt vádak alapján elítélt áldozatait rehabilitálta, a Szovjetunió Kommunista Pártjából (SZKP) jogtalanul kizártak párttagságát is helyreállították.
1989. május 5. SZOVJETUNIÓ: A rigai parlament a tagköztársaságban állami nyelv rangjára emelte a lett nyelvet.
1989. május 6. CSEHSZLOVÁKIA: A Rudé Právo, Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) központi lapja cikkében a bős-nagymarosi vízmű elleni magyarországi tiltakozásokkal kapcsolatban azt írta: ellenzéki csoportok a közvélemény tájékozatlanságát kihasználva politikai céljaikra igyekeznek felhasználni a vízlépcsőrendszer ügyét.
1989. május 7. NDK: Helyhatósági választásokat rendeztek, amelyen kizárólag a pártokat és tömegszervezeteket tömörítő Nemzeti Front jelöltjei indulhattak. A Német Demokratikus Köztársaság fennállása óta most először kaptak passzív és aktív választójogot az országban élő, tanuló, illetve dolgozó külföldiek. Az előző voksoláshoz képest nőtt a nem szavazók aránya, Lipcsében több ezren tüntettek a választás ellen.
1989. május 7. ROMÁNIA: A településrendezési program keretében több mint 20 település kapta meg az agráripari város rangját, magyarok lakta település nem volt közöttük.
1989. május 8. JUGOSZLÁVIA: Szerbiában Slobodan Milosevicet, a Szerb Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága elnökségének elnökét előbb a Szerb Szocialista Köztársaság kilenctagú köztársasági elnökség tagjává, majd elnökévé választották.
1989. május 8. LENGYELORSZÁG: Mintegy 150 ezer példányban megjelent Lengyelország első független napilapja. A Gazeta Wyborcza főszerkesztője Adam Michnik, a lengyel ellenzék egyik legismertebb alakja, Lech Walesa tanácsadója.
1989. május 8. ROMÁNIA: A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Végrehajtó Bizottságának ülése megállapította, hogy továbbra is komoly hiányosságok mutatkoznak a román gazdasági életben. A gazdálkodó egységek megszegik a tervfegyelmet, egyes minisztériumok és iparközpontok a belső fogyasztásra és az exporttermelésre szánt nyers- és alapanyagok felhasználásában nem tartják be az előirányzatokat.
1989. május 9-10. – LENGYELORSZÁG Lech Walesa, a Szolidaritás elnöke Strasbourgban az Európa Tanácsnál tett látogatást, ahol átvette azt az emberi jogi díjat, amelyet a szervezet februárban ítélt neki oda.
1989. május 10. JUGOSZLÁVIA: Szlovénia fővárosában, Ljubljanában több mint 10 ezer fiatal követelte a hatóságok által nem engedélyezett nagygyűlésen az emberi szabadságjogok biztosítását és a katonai titkok kiadása miatt börtönbüntetésre ítélt Janez Jansa újságíró büntetésének elengedését.
1989. május 10. – JUGOSZLÁVIA a Szerb Írószövetség drámai felhívásban sürgette a többpártrendszer bevezetését. (A lépést addig elsősorban Szlovéniában és Horvátországban szorgalmazták.)
1989. május 10. BULGÁRIA: A szófiai nemzetgyűlés törvényessé tette a kettős állampolgárságot, megszüntetve a disszidálás fogalmát, egyben amnesztiát biztosítottak a korábban külföldön maradt állampolgároknak, és világútlevél kibocsátásáról határoztak.
1989. május 9. NDK: A második világháború európai befejeződésének napján mondott beszédében Kurt Hager, a Német Szocialista Egységpárt ideológiai titkára elutasította a szovjet stílusú reformokat, és felajánlotta a két német állam kapcsolatainak javítását. A választások eredményét Erich Honecker pártfőtitkár, az Német Demokratikus Köztársaság államtanácsának elnöke az eddigi bevált politika folytatása melletti kiállásnak minősítette.
1989. május 9-10. LENGYELORSZÁG: Lech Walesa, a Szolidaritás elnöke az Európa Tanács strasbourgi székhelyére látogatott, és átvette a márciusban neki ítélt emberi jogi díjat.
1989. május 10. BULGÁRIA: Először ismerték el hivatalosan, hogy a Szófia közelében épült kremikovci kohászati kombinát, a bolgár nagyipar egykori büszkesége naponta 800 tonna porral és vegyi szennyezőanyaggal árasztja el a hegyektől körülölelt szófiai völgyet.
1989. május 11. ALBÁNIA: Első ízben érkezett a Német Szövetségi Köztársaságba albán parlamenti küldöttség. (Bonn és Tirana 1987 októberében állította helyre diplomáciai kapcsolatait.)
1989. május 11. CSEHSZLOVÁKIA: A szövetségi kormány úgy döntött, hogy az egyensúly helyreállítása, illetve megszilárdítása érdekében május 15-től az év végéig a környezetvédelmi és a lakásépítkezések kivételével leállítja az új beruházások megkezdését.
1989. május 11. SZOVJETUNIÓ: Jerevánban - ahol hónapok óta kijárási tilalom volt érvényben - több százezres tömeg követelte, hogy hívják össze az örmény parlament rendkívüli ülését, és azonnal bocsássák szabadon az örmények lakta, Azerbajdzsánhoz tartozó Karabah Örményországhoz csatolását sürgető aktivistákat.

MTVA – Sajtó- és fotóarchívum