Kovács Elvira megalázó köszönete Magyarországnak
Sosem felejtsd Srebrenicát! – logó
– Kovács Elvira, a szerb parlament alelnöke a Magyar Józseffel, Magyarország szerbiai nagykövetével folytatott megbeszélésén köszönetet mondott a magyar nagykövetnek, amiért Magyarország egyetlen európai országként az ENSZ Közgyűlésen a Srebrenicával kapcsolatos határozat ellen szavazott[1] – közölte június 8-án a sokkoló hírt a Szabad Magyar Szó független portál, ami aztán az Újvidéki Rádió hírműsorában is elhangzott. Minden kommentár nélkül.
– Szerbia polgárait meghatotta Magyarország lépése, amely megmutatta, hogy (Magyarország – B.A.) a Szerb Köztársaság igaz és őszinte barátja – mondta Kovács a magyar nagykövetnek a szerb parlament sajtószolgálatának közleménye szerint[2].
A közleményből nem derül ki, hogy Kovács kinek a nevében mondott „köszönetet”.
Az ENSZ 2024. május 23-án elfogadott Srebrenica-határozatának szövege[3]:
A határozat értelmében július 11-ét az 1995-ben Srebrenicában elkövetett népirtásra való reflexió és emlékezés nemzetközi napjává nyilvánítjuk, hogy erről minden évben megemlékezzünk.
Fenntartások nélkül elítéljük a népirtás tagadását és felszólítunk valamennyi ENSZ tagállamot, hogy óvja a megállapított tényeket, bekapcsolva ebbe az oktatási rendszereket is, külön programokat létrehozva az emlékezet ápolására, megakadályozván minden revizionizmust és a népirtás jövőbeni megismétlődését.
Feltétel nélkül elítéljük a háborús és emberiesség elleni bűntettekért és népirtásért elítéltek magasztalásának minden egyes tettét, beleértve azok magasztalását is, akik a srebrenicai népirtásért felelősek.
Hangsúlyozottan fontos a fennmaradt srebrenicai áldozatok felkutatása, azonosítása és méltóságteljes eltemetése, illetve a srebrenicai népirtás elkövetői elleni eljárások folytatása.
Felszólítunk minden országot, hogy teljes mértékben tegyen eleget a népirtás megakadályozását és büntetését előirányozó ENSZ-egyezményből fakadó kötelességeinek, a népirtás megakadályozásával és büntetésével kapcsolatos nemzetközi szokásjoggal összhangban, figyelem előtt tartva a Nemzetközi Törvényszék releváns döntéseit.
Felszólítjuk az ENSZ főtitkárát, hogy „A népirtás Srebrenicában és az ENSZ” címmel hozzon létre tájékoztató programot és kezdje meg a tevékenységeket a 2025-ben esedékes 30. évfordulóra való felkészülés keretében. Továbbá követeljük az ENSZ főtitkártól, hogy erre a határozatra hívja fel minden ENSZ-tagállam, ENSZ-hez kapcsolódó intézmény és civil szervezet figyelmét.
Felszólítjuk valamennyi ENSZ-tagállamot, az Egyesült Nemzetek Szervezetének valamennyi intézményét és más nemzetközi és regionális szervezeteket, hogy emlékezzenek meg erről a nemzetközi napról gyászülésekkel, emlékműsorokkal, és az 1995-ös srebrenicai áldozatok tiszteletére történő kegyeletadással, megfelelő edukációkkal és a közvélemény figyelmének felkeltésével.
– Szerbia polgárait meghatotta Magyarország lépése, amely megmutatta, hogy (Magyarország – B.A.) a Szerb Köztársaság igaz és őszinte barátja – mondta Kovács a magyar nagykövetnek a szerb parlament sajtószolgálatának közleménye szerint[2].
A közleményből nem derül ki, hogy Kovács kinek a nevében mondott „köszönetet”.
Az ENSZ 2024. május 23-án elfogadott Srebrenica-határozatának szövege[3]:
A határozat értelmében július 11-ét az 1995-ben Srebrenicában elkövetett népirtásra való reflexió és emlékezés nemzetközi napjává nyilvánítjuk, hogy erről minden évben megemlékezzünk.
Fenntartások nélkül elítéljük a népirtás tagadását és felszólítunk valamennyi ENSZ tagállamot, hogy óvja a megállapított tényeket, bekapcsolva ebbe az oktatási rendszereket is, külön programokat létrehozva az emlékezet ápolására, megakadályozván minden revizionizmust és a népirtás jövőbeni megismétlődését.
Feltétel nélkül elítéljük a háborús és emberiesség elleni bűntettekért és népirtásért elítéltek magasztalásának minden egyes tettét, beleértve azok magasztalását is, akik a srebrenicai népirtásért felelősek.
Hangsúlyozottan fontos a fennmaradt srebrenicai áldozatok felkutatása, azonosítása és méltóságteljes eltemetése, illetve a srebrenicai népirtás elkövetői elleni eljárások folytatása.
Felszólítunk minden országot, hogy teljes mértékben tegyen eleget a népirtás megakadályozását és büntetését előirányozó ENSZ-egyezményből fakadó kötelességeinek, a népirtás megakadályozásával és büntetésével kapcsolatos nemzetközi szokásjoggal összhangban, figyelem előtt tartva a Nemzetközi Törvényszék releváns döntéseit.
Felszólítjuk az ENSZ főtitkárát, hogy „A népirtás Srebrenicában és az ENSZ” címmel hozzon létre tájékoztató programot és kezdje meg a tevékenységeket a 2025-ben esedékes 30. évfordulóra való felkészülés keretében. Továbbá követeljük az ENSZ főtitkártól, hogy erre a határozatra hívja fel minden ENSZ-tagállam, ENSZ-hez kapcsolódó intézmény és civil szervezet figyelmét.
Felszólítjuk valamennyi ENSZ-tagállamot, az Egyesült Nemzetek Szervezetének valamennyi intézményét és más nemzetközi és regionális szervezeteket, hogy emlékezzenek meg erről a nemzetközi napról gyászülésekkel, emlékműsorokkal, és az 1995-ös srebrenicai áldozatok tiszteletére történő kegyeletadással, megfelelő edukációkkal és a közvélemény figyelmének felkeltésével.
A srebrenicai népirtás áldozatainak nem végleges száma 8 372
A Srebrenica– Potočari-emlékhely és temető 2024. május 16-án (Fotó: AFP)
A Srebrenica– Potočari-emlékhely és temető 2024. május 16-án (Fotó: AFP)
– 1995. július 11-én a boszniai szerbek lerohantak egy ENSZ által védett területet Srebrenicában. Legalább nyolcezer bosnyák muszlim felnőtt férfit és fiúgyereket szakítottak ki családjából, és lemészárolták őket. A menekülőket a város körüli erdőkben is üldözték[4] – írja a Szabad Európa a határozattervezetről készült írásában[5].
Az ENSZ jugoszláviai háborús bűnöket vizsgáló hágai nemzetközi törvényszékének (ICTY) fellebbviteli tanácsa – a 2004. április 19-ei, a nemzetközi jog történelmi jelentőségű ítéletében – kimondta, hogy „a Srebrenicában elkövetett cselekmények népirtásnak minősülnek”[6].
Ez volt a legszörnyűbb mészárlás Európában a II. világháború vége óta, s nem kis szerepet játszott abban, hogy a boszniai háború ügyében a nemzetközi közösség végre elszánta magát a beavatkozásra.
A világszervezet 1948. évi december 9. napján kelt nemzetközi egyezményének II. cikke, amely a népirtás bűntettének megelőzése és megbüntetése tárgyáról szól, népirtáson „valamely nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport, mint olyan teljes vagy részleges megsemmisítésének szándékával való tett elkövetését érti”[7].
A hágai törvényszék a srebrenicai népirtásban való részvételük miatt, elítélte a Boszniai Szerb Köztársaság hadseregének két tisztjét, Radislav Krstićet és Vidoje Blagojevićet.
Az ICTY a Krstić tábornok elleni ügyben hozott jogerős ítélete a srebrenicai mészárlást népirtásnak nyilvánította:
„A boszniai szerb erők a boszniai muszlimok egy
részének felszámolására törekedve népirtást követtek el. Célul tűzték ki a
Srebrenicában élő 40 000 boszniai muszlim kiirtását, amely népcsoport a
boszniai muszlimok emblematikus jelképe volt. Minden férfi muszlim foglyot,
katonát és civilt, időset és fiatalt megfosztottak személyes tárgyaiktól és
személyazonosságuktól, és szándékosan és módszeresen, kizárólag
személyazonosságuk alapján, öldösték le őket[8].
A bíróság „Radovan Karadžić volt boszniai szerb vezetőt és katonai parancsnokát, Ratko Mladićot is elítélte a srebrenicai népirtásért”[9].
A Szerbiai Képviselőház 2010. március 31-én határozatot fogadott el, amelyben „a legerélyesebben elítélte a bosnyák lakosság ellen Srebrenicában elkövetett bűncselekményeket”, „részvétét fejezte ki az áldozatok családjainak és elnézést kért tőlük, amiért nem történt meg minden a tragédia megakadályozására”, valamint kimondta, hogy „Ratko Mladićot le kell tartóztatni és a hágai törvényszék elé kell állítani”. A négy pontból álló határozat szövegéből azonban kimaradt, hogy Srebrenicában népirtás történt[10].
Magyarország egyike annak a 19 országnak, amelyek az Egyesült Nemzetetek Szervezetének Közgyűlésén ellenezte a Srebrenicáról szóló határozatot, amit május 23-án – Szerbia elnökének heves ellenkezése ellenére (Szerbiát a rezolúció nem is említi) – 84 tagállam támogatásával és 68 tartózkodással elfogadtak. Huszonkét ország nem szavazott[11].
– Annak bebiztosítása érdekében, hogy a szavazás eredménye hosszú távon se menjen feledésbe, a Serbrenicai Anyák Egyesülete kiadott egy közleményt, amiben ismertette, hogy a Potočariban lévő emlékhelyen egy szégyenfát állítanak fel, amire azoknak az államoknak a neveit vésik fel, amelyek a határozat ellen szavaztak – közölte a Balk Magazin[12].
Erre a szégyenfára kerül Orbán Viktor és Szijjártó Péter Magyarországa is.
Kovács Elvira a szerb parlament alelnöke, a Vajdasági Magyar Szövetség sokéves megélhetési tisztségviselője, Pásztor István néhai pártvezér kádere, aki a március 2-ai zentai tisztújító közgyűlésig a párt alelnöke is volt.
A magyar nagykövetnek mondott köszönete mélységesen sokkoló és elítélendő, a vajdasági magyar közösség, a nemzetközi jog elleni erkölcstelen cselekedet. Nem csupán azért, mert ellentétes az ENSZ Srebrenica-határozatával, hanem mert mélységesen megalázza az 1944 végén és 1945 elején a Vajdaságban történt „eltitkolt német és magyar népirtás”[13] áldozatainak az emlékét is.
Ez a köszönetnyilvánítás, ami nem tudni, kinek a nevében vagy utasítására történt, a VMSZ közösséget megalázó, szolgalelkű politikai döntéseinek egyik csúcspontja! Ide tartozik, például, hogy a párt képviselői 2018. június 19-én megszavazták a tartományi képviselőházi határozatot, miszerint a tartományban Vajdaság napjaként ünneplik (ünnepeltetik velünk is) november 25-ét, amikoris 1918-ban Szerbiához csatolták a Délvidék egyes részeit, és hogy kiemelt jelentőségű lett május 15-e, mivel 1848-ban ekkor kiáltották ki a Szerb Vajdaságot a karlócai népgyűlést követően[14].
E legújabb hatalmas politikai és emberi hiba után Kovács Elvirának nincsen erkölcsi joga, hogy a vajdasági/délvidéki magyar közösséget bárhol is képviselje!
Amennyiben a Magyar Nemzeti Tanács nem foglal állást ebben a kérdésben, úgy kell tekinteni, hogy egyetért Kovács Elvirával.
Olyan világot kell teremtenünk, amelyikben nem lesz többet népirtás, amelyben az emberiesség elleni bűncselekményeket elítélik!
TARI István, író,
az MNT volt tagja
A bíróság „Radovan Karadžić volt boszniai szerb vezetőt és katonai parancsnokát, Ratko Mladićot is elítélte a srebrenicai népirtásért”[9].
A Szerbiai Képviselőház 2010. március 31-én határozatot fogadott el, amelyben „a legerélyesebben elítélte a bosnyák lakosság ellen Srebrenicában elkövetett bűncselekményeket”, „részvétét fejezte ki az áldozatok családjainak és elnézést kért tőlük, amiért nem történt meg minden a tragédia megakadályozására”, valamint kimondta, hogy „Ratko Mladićot le kell tartóztatni és a hágai törvényszék elé kell állítani”. A négy pontból álló határozat szövegéből azonban kimaradt, hogy Srebrenicában népirtás történt[10].
Magyarország egyike annak a 19 országnak, amelyek az Egyesült Nemzetetek Szervezetének Közgyűlésén ellenezte a Srebrenicáról szóló határozatot, amit május 23-án – Szerbia elnökének heves ellenkezése ellenére (Szerbiát a rezolúció nem is említi) – 84 tagállam támogatásával és 68 tartózkodással elfogadtak. Huszonkét ország nem szavazott[11].
– Annak bebiztosítása érdekében, hogy a szavazás eredménye hosszú távon se menjen feledésbe, a Serbrenicai Anyák Egyesülete kiadott egy közleményt, amiben ismertette, hogy a Potočariban lévő emlékhelyen egy szégyenfát állítanak fel, amire azoknak az államoknak a neveit vésik fel, amelyek a határozat ellen szavaztak – közölte a Balk Magazin[12].
Erre a szégyenfára kerül Orbán Viktor és Szijjártó Péter Magyarországa is.
Kovács Elvira a szerb parlament alelnöke, a Vajdasági Magyar Szövetség sokéves megélhetési tisztségviselője, Pásztor István néhai pártvezér kádere, aki a március 2-ai zentai tisztújító közgyűlésig a párt alelnöke is volt.
A magyar nagykövetnek mondott köszönete mélységesen sokkoló és elítélendő, a vajdasági magyar közösség, a nemzetközi jog elleni erkölcstelen cselekedet. Nem csupán azért, mert ellentétes az ENSZ Srebrenica-határozatával, hanem mert mélységesen megalázza az 1944 végén és 1945 elején a Vajdaságban történt „eltitkolt német és magyar népirtás”[13] áldozatainak az emlékét is.
Ez a köszönetnyilvánítás, ami nem tudni, kinek a nevében vagy utasítására történt, a VMSZ közösséget megalázó, szolgalelkű politikai döntéseinek egyik csúcspontja! Ide tartozik, például, hogy a párt képviselői 2018. június 19-én megszavazták a tartományi képviselőházi határozatot, miszerint a tartományban Vajdaság napjaként ünneplik (ünnepeltetik velünk is) november 25-ét, amikoris 1918-ban Szerbiához csatolták a Délvidék egyes részeit, és hogy kiemelt jelentőségű lett május 15-e, mivel 1848-ban ekkor kiáltották ki a Szerb Vajdaságot a karlócai népgyűlést követően[14].
E legújabb hatalmas politikai és emberi hiba után Kovács Elvirának nincsen erkölcsi joga, hogy a vajdasági/délvidéki magyar közösséget bárhol is képviselje!
Amennyiben a Magyar Nemzeti Tanács nem foglal állást ebben a kérdésben, úgy kell tekinteni, hogy egyetért Kovács Elvirával.
Olyan világot kell teremtenünk, amelyikben nem lesz többet népirtás, amelyben az emberiesség elleni bűncselekményeket elítélik!
BOZÓKI Antal, nyug. ügyvéd,
a nemzetközi jog magisztere,
az MTA külső köztestületének tagja
a nemzetközi jog magisztere,
az MTA külső köztestületének tagja
TARI István, író,
az MNT volt tagja
__________
[2] Uo.
[3] AZ ENSZ Srebrenica-határozatának szövege. https://szmsz.press/2024/05/23/ez-a-srebrenica-hatarozat-teljes-szovege-amirol-az-ensz-csutortokon-szavaz/, 2024. május 23. 8:39. A határozat angol nyelvű eredetije: International Day of Reflection and Commemoration of the 1995 Genocide in Srebrenica. https://press.un.org/en/2024/ga12601.doc.htm
[4] Július 11.: megkezdődik a srebrenicai mészárlás (1995). https://helsinki.hu/esemeny/julius_11_megkezdodik_a_srebrenicai_meszarlas_663/
[5] ENSZ-szavazás a srebrenicai népirtás emléknapjáról heves szerb tiltakozás mellett. https://www.szabadeuropa.hu/a/ensz-szavazas-a-srebrenicai-nepirtas-emleknapjarol-heves-szerb-tiltakozas-mellett/32960505.html, 2024. május 23.
Lásd még: Srebrenicai mészárlás. https://hu.wikipedia.org/wiki/Srebrenicai_m%C3%A9sz%C3%A1rl%C3%A1s
[6] ENSZ-szavazás – az 5-ös jegyzetben
[7] 1955. évi 16. törvényerejű rendelet a népirtás bűntettének megelőzése és megbüntetése tárgyában 1948. évi december 9. napján kelt nemzetközi egyezmény kihirdetéséről. https://jogkodex.hu/jsz/genocidium_egyezmeny_1955_16_tvr_9136935
[8] Srebrenicai mészárlás. https://hu.wikipedia.org/wiki/Srebrenicai_m%C3%A9sz%C3%A1rl%C3%A1s, és Prosecutor vs Krstic, Appeals Chamber Judgement. ICTY, 2004. április 19.
[9] Lásd a 4-es alatti írást.
[10] Deklaracija Narodne skupštine Republike Srbije o osudi zločina u Srebrenici. https://www.slobodnaevropa.org/a/Skupstina_Srbije_Deklaracij_Srebrenica/1998622.html, 2010. március 31.
Milica Stojanovic: Generalna skupština UN-a usvojila Rezoluciju o genocidu u Srebrenici [Az ENSZ Közgyűlése elfogadta a srebrenicai népirtásról szóló határozatot]. https://balkaninsight.com/sr/2024/05/23/generalna-skupstina-un-a-usvojila-rezoluciju-o-genocidu-u-srebrenici/, 2024. május 23. 17:49
[11] Uo.
[12] Márton András: Potočariban ácsolják a szégyenfát, Magyarország neve is felkerül rá, tiltakozó jegyzék is érkezhet. https://balk.hu/2024/05/24/potocari-srebrenica-ensz-magyarorszag/, 2024. május 24.
[13] Botlik József: Eltitkolt népirtás a Délvidéken. Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítvány. Budapest 2023. p. 513
[14] v-ár: Történelemóra a parlamentben. https://www.magyarszo.rs/hu/3708/kozelet_politika/185019/T%C3%B6rt%C3%A9nelem%C3%B3ra-a-parlamentben.htm, 2018. június 19. 20:47 >> 2018. június 22. 17:33
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése