Pásztor
Bálint hamis álláspontja a vajdasági magyar közösség helyzetével
kapcsolatban
Pásztor Bálint és Aleksandra Đurović
Fotó: Köztársasági Képviselőház
Fotó: Köztársasági Képviselőház
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) parlamenti frakcióvezetője a köztársasági képviselőházban találkozott június 17-én Aleksandra Đurovićtyal, Szerbia újonnan kinevezett magyarországi nagykövetével.
Nem volt ennek a találkozónak jelentősége, mivel a VMSZ elnöke és képviselője azzal találkozhat, akivel csak akar. Ugyanez vonatkozik Szerbia új magyarországi nagykövetére is.
Pásztor Bálintnak a találkozó utáni nyilatkozatát és a közösségi oldalán tett bejegyzését azonban mégsem lehet elhallgatni.
– Magyarország valódi és őszinte barátja Szerbiának, a két ország között nincsenek nyitott kérdések, s ezt bizonyítják azok a gyakori kölcsönös látogatások, amelyeken a parlamenti képviselők ötleteket és tapasztalatokat cserélnek, különös tekintettel az eurointegrációra – emelte ki Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti frakcióvezetője a találkozó után.
Pásztor Bálint a találkozó során megemlítette Magyarország Szerbia nyílt támogatását az ENSZ Közgyűlésén a Srebrenicáról szóló határozat kapcsán, és a tárgyalópartnerek egyetértettek abban, hogy ez a lépés a két nemzet őszinte és megbonthatatlan barátságát mutatja – közölte a protokolláris hírt a Magyar Szó[1] c. PásztorPress (két fotó kíséretében).
A két ország vezetői folyton-folyvást hangoztatják, hogy „Magyarország és Szerbia kapcsolata történelmi csúcson van”. Ez már szinte maga a Kánaán! Mire alapozzák ezt, hiszen nem létezik egyetlen tárgyilagos értékelés sem a két ország kapcsolatairól. Különösen pedig nem a szerbiai magyar közösség helyzetéről.
A magyar-szerb viszonyok annyira jók, hogy a két ország által létrehozott Kormányközi Kisebbségi Vegyes Bizottságra már nincs is szükség!?
A hatályos országközi egyezmény[2] értelmében a kisebbségügyinek is nevezett testületnek „évente legalább egyszer” kellene üléseznie, „felváltva a Magyar Köztársaság, illetve Szerbia és Montenegró (az egyezmény aláírása idején, 2003. október 21-én, jogutódja Szerbia – B.A.) területén” (16. cikk 2. pont).
Az Egyezmény szerint (2/2 cikk) „a Szerződő Felek biztosítják a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek törvény előtti egyenjogúságát és a mindenkit egyformán megillető törvényes védelmét”.
A Bizottság feladata (16 cikk 3. pont) lenne, hogy „megvitassa a két (a magyar és a szerb) kisebbséggel kapcsolatos időszerű kérdéseket, áttekintse és értékelje az Egyezményből eredő kötelezettségek megvalósítását és ajánlásokat terjesszen elő a Kormányok számára az Egyezmény megvalósításával, szükség esetén módosításával kapcsolatban”.
Az Egyezmény szerint (2/2 cikk) „a Szerződő Felek biztosítják a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek törvény előtti egyenjogúságát és a mindenkit egyformán megillető törvényes védelmét”.
A Bizottság feladata (16 cikk 3. pont) lenne, hogy „megvitassa a két (a magyar és a szerb) kisebbséggel kapcsolatos időszerű kérdéseket, áttekintse és értékelje az Egyezményből eredő kötelezettségek megvalósítását és ajánlásokat terjesszen elő a Kormányok számára az Egyezmény megvalósításával, szükség esetén módosításával kapcsolatban”.
Ez a bizottság – az Egyezmény ellenére – utoljára 2016. április 4-én, Szabadkán ült össze, akkor is öt év után ülésezett újra[3]! Hogy lehet az, hogy a magyar-horvát (2022. december 7-én[4]) és a magyar-szlovén vegyes bizottság (2022. március 23-án[5]) is ülésezett!
Nem igaz, hogy a két ország és a magyar kisebbség helyzetén ne lenne mit javítani. Orbán Viktort és a VMSZ elnökét azonban a vajdasági magyar közösség nem érdekli. Csak kampányidőben rajzanak itt, amikor a szavazatokra van szükségük!
A világon nem létezik egyetlen olyan ország sem, amelyikben minden kérdés meg lenne oldva, de két szomszédos ország se, amelyek között „nincsenek nyitott kérdések”, olyan társadalmi viszony, amelyen ne lehetne javítani, az emberi vagy éppen a nemzeti kisebbségi jogokat fejleszteni, javítani, előbbre mozdítani.
Pásztor Bálint szerint a magyar közösség minden problémája megoldott, nincsen egyetlen olyan kérdés, amelyről tárgyalni kellene a helyzet javítása érdekében?
Vajdaságban a magyaroknak a lakosságban való részvételükkel arányos számú képviselője van a döntéshozatali szervekben? Csakúgy, mint a foglalkoztatottak között a közigazgatásban, az igazságügyben és a közhivatalokban?
Nem szűkültek az anyanyelv-használati jogok, a magyar nyelv a hivatalokban mindenhol (ahol ez meg van határozva) hivatalos használatban van?
A második világháború tragikus eseményei, a történelmi bűncselekmények és sérelmek méltó és megnyugtató módon le lettek zárva, Szerbia részéről megtörtént a bocsánatkérés az 1944/45-ben elkövetett magyarirtásért, megépült az újvidéki ún. második razzia ártatlan áldozatainak emlékműve…?
A VMSZ elnökének az 1995-ben Srebrenicában elkövetett népirtással kapcsolatos ENSZ határozat[6] ellenes álláspontja szégyenletes és erkölcstelen. A Srebrenicai Anyák Egyesülete közölte, hogy a Potočariban lévő emlékhelyen egy szégyenfát állítanak fel, amire annak a 19 államnak a nevét vésik fel, amelyek a határozat ellen szavaztak[7]. Erre a szégyenfára kerül Aleksandar Vučić Szerbiája, valamint Orbán Viktor és Szijjártó Péter Magyarországa is.
Pásztor Bálint ismételten bizonyította, hogy az itteni magyar közösség helyzetét, minden napi problémáit nem kívánja ismerni, szóvá tenni, inkább lehazudja a bajokat. Esze ágában sincs a közösség érdekeit képviselni, jogai érvényesítéséért kiállni! Ugyanmár.
Pásztor Bálint – szégyenszemre – azt mondja, hogy minden a legnagyobb rendben, „nincsenek nyitott kérdések”! Miközben Vajdaság kiürül, elsivatagosodik.
Mintha a magyar kormány, vagy legalábbis a külügyminisztérium tisztségviselője lenne, aki azért kapja a fizetését, hogy a problémákat elkendőzze, a nyilvánosságot félrevezesse! Nincsen saját véleménye, csak az anyaországi nemzetpolitikai szólamokat szajkózza.
Honnan a joga és a felhatalmazása Pásztor Bálintnak, hogy a két ország nevében nyilatkozzon és az itteni magyar közösség nevében szónokoljon? Ezt csak a pártja nevében teheti, csak azt képviselheti!
Nem igaz, hogy a két ország és a magyar kisebbség helyzetén ne lenne mit javítani. Orbán Viktort és a VMSZ elnökét azonban a vajdasági magyar közösség nem érdekli. Csak kampányidőben rajzanak itt, amikor a szavazatokra van szükségük!
A világon nem létezik egyetlen olyan ország sem, amelyikben minden kérdés meg lenne oldva, de két szomszédos ország se, amelyek között „nincsenek nyitott kérdések”, olyan társadalmi viszony, amelyen ne lehetne javítani, az emberi vagy éppen a nemzeti kisebbségi jogokat fejleszteni, javítani, előbbre mozdítani.
Pásztor Bálint szerint a magyar közösség minden problémája megoldott, nincsen egyetlen olyan kérdés, amelyről tárgyalni kellene a helyzet javítása érdekében?
Vajdaságban a magyaroknak a lakosságban való részvételükkel arányos számú képviselője van a döntéshozatali szervekben? Csakúgy, mint a foglalkoztatottak között a közigazgatásban, az igazságügyben és a közhivatalokban?
Nem szűkültek az anyanyelv-használati jogok, a magyar nyelv a hivatalokban mindenhol (ahol ez meg van határozva) hivatalos használatban van?
A második világháború tragikus eseményei, a történelmi bűncselekmények és sérelmek méltó és megnyugtató módon le lettek zárva, Szerbia részéről megtörtént a bocsánatkérés az 1944/45-ben elkövetett magyarirtásért, megépült az újvidéki ún. második razzia ártatlan áldozatainak emlékműve…?
A VMSZ elnökének az 1995-ben Srebrenicában elkövetett népirtással kapcsolatos ENSZ határozat[6] ellenes álláspontja szégyenletes és erkölcstelen. A Srebrenicai Anyák Egyesülete közölte, hogy a Potočariban lévő emlékhelyen egy szégyenfát állítanak fel, amire annak a 19 államnak a nevét vésik fel, amelyek a határozat ellen szavaztak[7]. Erre a szégyenfára kerül Aleksandar Vučić Szerbiája, valamint Orbán Viktor és Szijjártó Péter Magyarországa is.
Pásztor Bálint ismételten bizonyította, hogy az itteni magyar közösség helyzetét, minden napi problémáit nem kívánja ismerni, szóvá tenni, inkább lehazudja a bajokat. Esze ágában sincs a közösség érdekeit képviselni, jogai érvényesítéséért kiállni! Ugyanmár.
Pásztor Bálint – szégyenszemre – azt mondja, hogy minden a legnagyobb rendben, „nincsenek nyitott kérdések”! Miközben Vajdaság kiürül, elsivatagosodik.
Mintha a magyar kormány, vagy legalábbis a külügyminisztérium tisztségviselője lenne, aki azért kapja a fizetését, hogy a problémákat elkendőzze, a nyilvánosságot félrevezesse! Nincsen saját véleménye, csak az anyaországi nemzetpolitikai szólamokat szajkózza.
Honnan a joga és a felhatalmazása Pásztor Bálintnak, hogy a két ország nevében nyilatkozzon és az itteni magyar közösség nevében szónokoljon? Ezt csak a pártja nevében teheti, csak azt képviselheti!
BOZÓKI Antal
__________
[1] mh: Nincsenek nyitott kérdések. Magyar Szó, 2024. június 18. 1., 4., és/vagy https://www.magyarszo.rs/kozelet/belfold/a.310369/Nincsenek-nyitott-kerdesek, 2024. június 18. 15:20 [2] 2005. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság és Szerbia és Montenegró között a Magyar Köztársaságban élő szerb kisebbség és a Szerbia és Montenegróban élő magyar kisebbség jogainak védelméről szóló, Budapesten, 2003. október 21-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0500004.tv
[3] (MTI) Öt év után újra ülésezett a magyar-szerb kormányközi kisebbségi vegyes bizottság. https://www.magyarszo.rs/kozelet/a.130612/Ot-ev-utan-ujra-ulesezett-a-magyar-szerb-kormanykozi-kisebbsegi-vegyes-bizottsag, 2016. április 4. 13:45
[4] 1165/2023. (IV. 27.) Korm. határozat a Magyar-Horvát Kormányközi Kisebbségi Vegyes Bizottság XVI. ülésén fenntartott és elfogadott ajánlások jóváhagyásáról. https://jogkodex.hu/doc/2116236
[5] 1647/2022. (XII. 22.) Korm. határozat a Magyar–Szlovén Kormányközi Kisebbségi Vegyes Bizottság XVIII. ülésén fenntartott és elfogadott ajánlások jóváhagyásáról és egyes kormányhatározatok hatályon kívül helyezéséről. https://njt.hu/jogszabaly/2022-1647-30-22
[6] Bővebben lásd A magyar közösség és a nemzetközi jog elleni erkölcstelen cselekedet c. írást. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=16391, 2024. június 9.
[7] Márton András: Potočariban ácsolják a szégyenfát, Magyarország neve is felkerül rá, tiltakozó jegyzék is érkezhet. https://balk.hu/2024/05/24/potocari-srebrenica-ensz-magyarorszag/, 2024. május 24.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése