A szerbek megtették az első lépést a nemzeti egyesülés felé
A szerbiai és a boszniai Szerb Köztársaság kormányának mai közös ülésén egyhangúlag elfogadták a nemzeti és politikai jogok védelméről, valamint a szerb nép közös jövőjéről szóló nyilatkozatot. A szerbek történelmi lépést tettek a nemzeti egyesülés felé! A dolog szépséghibája, hogy ez a nacionalista pártok projektje.
2024. június 8.
Szerbiában ma is történelmet írtak, olyan ütemben gyártják a kisebb-nagyobb történelmi eseményeket, hogy nem győzik becsomagolni őket, vagy már nem is akarják. A lényeg az, hogy ma volt az „egység és az egyetértés napja”, amit hivatalosan nem így hívnak, de viszont megkezdődik vele a „szerb világ” megteremtése, amit kulturáltabban úgy is megfogalmazhatnánk, hogy a szerbek megtették az első lépést a nemzeti egyesülés felé, ráadásul még abban is megállapodtak, hogy a szerb egység az idők végezetéig tart, a magunk részéről ebben eddig sem kételkedtünk. Ennek azonban komoly előzményei vannak, ami ezen a szerbek számára történelmi napon eszembe sem jutott volna, mert a fókusz nem ezen volt, viszont hogy az „elnemzetesedett” rózsaszín csatornán ez a nap is egy laza „népirtásozással” kezdődött, rögtön beugrott, hogy hol is tartunk.
Az egység gyökerei meddig nyúlnak vissza?
A Pink Televízió reggeli műsorában megjelent Nenad Stevandić, a boszniai szerb parlament elnöke, aki rárúgta a történelmet a békeszerető szerb népre, miután a műsorvezető megjegyezte, hogy a Drina a szerb nép gerince, vagyis nem az a folyó, amely kettészabja a szerb nemzetet.
Stevandić erre rákapcsolódva elégedetten állapította meg, hogy a Drina folyó mindkét partja szerb terület, ennek a történetét pedig egészen 1914-ig vezette vissza, amikor az osztrákok gyűjtőtábort létesítettek egy doboji lókórházban és istállóban, ahova a Drina boszniai partjáról húszezer szerbet szállítottak, akik közül tizenhatezret kivégeztek Banja Lukában, miután nem hadifoglyoknak, hanem ellenségnek tekintették a szerbeket, így bírósági ítélet nélkül végezték ki őket.
A maradék négyezer szerbet – főleg nőket és gyermekeket – 1917-ben, amikor a doboji tábort bezárták, Aradra szállították – és ott végezték ki őket. Stevandić állítása szerint főleg nőkről és gyerekekről volt szó, az elmondottakkal kapcsolatban pedig megjegyezte, hogy a szerb egység gyökerei egészen 1914-ig, a doboji lóistálóig nyúlnak vissza.
Nenad Stevandić, a boszniai szerb parlament elnöke a történetnek
csak a felét mesélte el (Forrás: Screenshot, Pink Televízió)
A boszniai szerb parlament elnöke hangsúlyozta, hogy ez volt az első gyűjtőtábor Európa területén a múlt évszázadban, jóval a náci táborok előtt, és az osztrákok azért hozták létre, hogy a szerbeket odaszállítva tamponövezet alakítsanak ki a Drina mentén, és így megszakítsák a szerb nép kontinuitását és összetartozását.
A figyelmes olvasó most megkérdezhetné, hogy ha az osztrákok kiirtották a Drina-menti szerbeket, akkor hogy lehet ma már a Drina mindkét partja túlnyomó részt szerb terület, és ezt a szerb tévénézők nem tudták meg, mert Stevandić ezt már nem mesélte el, pedig megvan az oka ennek is.
Kapcsolódó cikk
SZISZTEMATIKUS NÉPIRTÁS FOLYT: A holland kormányfő bocsánatot kért a Srebrenicában szolgált katonáktól, de minek?
Egyszerűen azért, mert a szerbek 1992-ben és az azt követő években húsz-harmincezer bosnyákot mészároltak le a Drina menti városokban: Bijeljinában és a város körüli falvakban, Zvornikban, Fočában és Višegradban, vagyis kétszer-háromszor annyit, mint Srebrenicában, ahol kétségtelenül a legnagyobb népirtást hajtották vége.
A szerbeknek tehát így sikerült visszaállítaniuk az osztrákok által elkövetett mészárlás útján kibillent népességi arányt, a kívánt szintre felturbózni a kontinuitást, és szükségtelenné tenni a határellenőrzést.
Stevandić úr arról sem tájékoztatta az országos sugárzással rendelkező szerbiai csatorna nézőit, hogy a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök kivizsgálását korábban végző Nemzetközi Törvényszék (ICTY) alaposan dokumentálta a Drina mentén végrehajtott etnikai tisztogatásokat és háborús bűnöket, aminek alapján megállapította, hogy széleskörű és szisztematikus támadások zajlottak az említett térségben a bosnyák lakosság ellen, amit etnikai tisztogatás céljából hajtottak végre.
A törvényszék szerint ezek a támadások részei voltak a boszniai szerb vezetés tervének, hogy etnikailag homogén területeket hozzon létre, ami gyakran népirtással járt együtt. Tehát így lett a Drina mindkét partja ismét szerb terület, ami a boszniai szerb parlamenti elnök által nyilván szándékosan kifelejtett részlet.
Ezek után kezdődhet a nemzeti egyesülés
Miután ilyen szép népirtásos reggelre ébredt Szerbia, meg az a néhány szerencsétlen, aki ilyesmivel foglalkozik, kezdődhetett is az Össznépi Szerb Gyülekezetnek (Svesrpski Sabor) nevezhető ünnep, amiből a továbbiakban csak a leglényegesebbeket emeljük ki, a részletekhez úgyis lesz még alkalmunk visszatérni, mert ez a nap mérföldkő lesz a következő időszak eseményeinek tekintetében.
Az egésznapos kiterjedt rendezvénysorozat minden bizonnyal a komplikált „Egy nemzet, egy szábor – Szerbia és Srpska” hivatalos néven kerül be a szerb történelemkönyvekbe, mint újabb kísérlet a határokon átívelő szerb nemzeti állam megteremtésére, Slobodan Milošević után szabadon.
A politikai részben megmutatták magukat a környező országokban élő szerbek (Észak-)Macedóniából, Montenegróból és Bosznia-Hercegovinából, a koszovói szerbeket nem hívták meg, merthogy ők alkotmányilag úgyis Szerbiához tartoznak, így már eleve egyesítve vannak a szerencsétlenek a Szerb Haladó Párttal.Ez a politikai cél, amelyet leöntöttek egy népmozgalmi mázzal, csak Boszniából állítólag tízezer szerb ment át Szerbiába, hogy részt vegyen a számtalan helyszínen zajló rendezvényeken, miközben a politikusok elfogadták egy “egységesítő nyilatkozatot”.Ami azt illeti, főleg a nacionalista szerb vezetők jöttek össze Belgrádban, a Montenegróval behatóbban foglalkozó Teszáry Miklóssal beszélgettünk a Svesrpski Sabort megelőző este, és mondtam/írtam neki, hogy Andrija Mandić (csetnikvajda) montenegrói házelnök és a szerbeket tömörítő Demokratikus Front rókaképű vezetője, Milan Knežević biztosan ott lesz Belgrádban. A cikk megírása után kezdhetek lottózni.Lesz/volt központi rendezvény a sokat látott belgrádi Köztársaság téren, tűzijáték és közös meccsnézés is, a résztvevők kivetítők segítségével izgulhatták végig a Svédország-Szerbia felkészülési találkozót, amelyet a vendég szerb csapat három góllal nyert meg, nyilván inspirálta őket, hogy ilyen nevezetes napon játszhattak, mint amilyen az “egység és egyetértés napja”.Az Össznépi Szerb Gyülekezet alkalmával Szerbia és a Szerb Köztársaság kormánya együttesen elfogadta a nemzeti és politikai jogok védelméről, valamint a szerb nemzet közös jövőjéről szóló deklarációt amelyet sürgősen a két parlament elé terjesztenek. A hivatalos szerbek szerint az esemény jelentős mérföldkő a szerb nemzet számára, hiszen a dokumentum számos fontos pontot és célkitűzést tartalmaz, amelyek a nemzeti egységet és identitást hivatottak erősíteni.A deklaráció 49 pontban fogalmazza meg az Össznépi Szerb Gyülekezet állásfoglalásait és céljait. Az első néhány pontban részletezik, hogy kik alkotják és milyen elvek alapján működik a Svesrpski Sabor. Kiemelik, hogy a szerb nemzet „egységes egészként” létezik, amelynek joga van megőrizni gazdag kulturális és történelmi örökségét.
Nemzeti egyesülést terveznek, a képen Porfirije pátriárka, Aleksandar Vučić
szerb államfő és Milorad Dodik, a Szerb Köztársaság elnöke (Forrás: szerb elnöki Instagram)
Az egyik fontos pont szerint a nyilatkozat elutasít minden, a szerb nemzet elé helyezett mesterséges előtagot, hangsúlyozva, hogy a szerbeknek joguk van saját nemzeti identitásuk megőrzésére, bárhol is éljenek a világon.
A deklaráció különösen nagy hangsúlyt fektet a Szerb Ortodox Egyház (SPC) szerepére. Kijelenti, hogy az SPC a szerb nemzeti, kulturális és szellemi identitás egyik pillére, és felhívja a figyelmet az egyház és az állam közötti szorosabb együttműködés fontosságára, különösen a hagyományos keresztény értékek, a házasság és a család védelmében.
Az SPC-nek különleges szerepe van az oktatásban is, hiszen az egyház a nehéz időkben is megőrizte a szerb népet, nemcsak biológiailag, hanem kulturálisan és oktatási szempontból is.
Kosovo és Metohija & Srebrenica
A deklaráció hangsúlyozza, hogy “Kosovo és Metohija” Szerbia elidegeníthetetlen része, és a szerb nemzeti identitás egyik alapköve. A dokumentum ragaszkodik ahhoz, hogy a terület teljes neve mindig “Kosovo és Metohija” legyen, és támogatja Szerbia erőfeszítéseit a területi integritás és szuverenitás megőrzésében, amelyet a nemzetközi jog és az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es számú határozata is garantál. (Itt szállt el az uniós csatlakozás, a 35. csatlakozási fejezet ugyanis tartalmazza Koszovó függetlenségének elismerését, Szerbiáért kár is törnünk magunkat, úgyis csak a pénzre utaznak!)
A nyilatkozat szerint minden rendelkezésre álló jogi, politikai, gazdasági és egyéb eszközzel védeni kell a Koszovóban élő szerbeket, valamint az ott található történelmi és vallási helyszíneket.
A deklaráció határozottan elutasítja az ENSZ Srebrenicáról szóló rezolúcióját, és megjegyzi, hogy a közgyűlési határozat a szerb nemzet kollektív bűnösségének megállapítására tett kísérletet, ami ezáltal elfogadhatatlan.
Egy nép, egy szábor – Szerbia és Srpska (Forrás: szerb elnöki Instagram)
A közös nyilatkozat megerősíti, hogy a „Bože pravde” a szerb nemzet himnusza, a Nemanjićok kétfejű sasmadara pedig a nemzeti címer. A cirill írásmódot a szerb kultúra és tudomány alappillérének tekintik, amely egyesítő szerepet tölt be.
Az aláírók rámutattak a Szerbia és a boszniai Szerb Köztársaság kapcsolatának minden fontos aspektusára, például arra is, hogy ezentúl a boszniai Szerb Köztársaságban is február 15-ét ünneplik meg a Szerb Köztársaság napjaként, míg január 9-ét amolyan tartalékünnepként a Szerb Köztársaság megalakulásának napjaként tüntetik fel, amikor az RS létrehozásáról emlékeznek meg.
Ezen kívül a dokumentum támogatja a szerbek II. világháborús szenvedéseinek további nemzetközi elismertetését, valamint a közös emlékművek építését Donja Gradina és Belgrád területén, a történelmi igazság megőrzése érdekében és a Horvátországról tartozó Jasenica kiváltására.
A deklarációt a Szerbia és a Szerb Köztársaság kormányai együttesen fogadták el, az eseményen részt vett Aleksandar Vučić szerb államfő és Milorad Dodik, a Szerb Köztársaság elnöke, valamint mindkét ország parlamenti és kormányzati vezetői. A dokumentumot hamarosan benyújtják a Szerbiai Nemzetgyűlés és a Szerb Köztársaság parlamentje elé jóváhagyásra.
A beszámolók szerint elfogadott deklaráció hangsúlyosan képviseli a szerb nemzeti érdekeket, különös tekintettel a nemzeti identitás, a kulturális örökség és a történelmi emlékek megőrzésére. A dokumentum erősíti a szerb nemzet összetartozását, és kiemeli a Szerb Ortodox Egyház szerepét a nemzeti identitás fenntartásában és az oktatásban.
A szerbek ezzel elindulnak egy veszélyes úton, amelyről nem lesz könnyű letéríteni őket, ami évek múlva akár nemzeti katasztrófához vezethet, de az is lehet, hogy a belgrádi vezetésnek, Vučićtyal az élen csak az a célja, hogy ledarálja Dodikot, és olyan provinciát csináljon a boszniai Szerb Köztársaságból, mint a koszovói szerb területek, ahol a hozzá közeli maffiózók képviselik a „szerb nemzeti érdekeket”.
https://balk.hu/2024/06/08/nemzeti-egyesules-szerb-vilag/
Új stratégia az össz-szerb nyilatkozat
2024. június 10. 8:30
Egy nép, egy gyűlés névvel szombaton össz-szerb nagygyűlést tartott Szerbia és a boszniai Szerb Köztársaság szombaton, amelyen elfogadták a nemzeti és politikai jogok védelméről, valamint a szerb nép közös jövőjéről szóló nyilatkozat tervezetét. Ana Brnabić házelnök szerint a nyilatkozat stratégiai dokumentum, és semmi köze a napi politikához.
„Aleksandar Vučić ennek élt az elmúlt 10 évben, ennek semmi köze a srebrenicai határozathoz” – mondta. Szerinte ez egy történelmi jelentőségű esemény volt.
Miloš Vučević kormányfő szerint az össz-szerb nagygyűlésen elfogadott nyilatkozat tervezete olyan politikai realitást tükröz, amelyhez mindenkinek hozzá kell szoknia.
„Sokan vannak, akiket zavar Aleksandar Vučić politikája, amely a nemzeti büszkeség, az egyetértés és az egység olyan megújítását hozta el, amilyenre régóta nem volt példa a szerbek között” – írta ki közösségi oldalára a kormányfő.
https://szmsz.press/2024/06/10/uj-strategia-az-ossz-szerb-nyilatkozat/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése