2024. június 21., péntek

A megmaradásért való küzdelemtől a szülőföldön való jólétig

Harminc éves a VMSZ
 
 
Harminc éves a Vajdasági Magyar Szövetség, Pásztor Bálint a beszédét mondja a magyarkanizsai ünnepségen (Fotó: Tómó Margaréta)
 
2024.06.19. 
 
Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke már beszéde elején hangsúlyozta, hogy a siker abban rejlik, hogy az emberek, a közösség tagjai mindvégig számítani tudtak a pártra, beszéde végén pedig azt hangsúlyozta, hogy „a Vajdasági Magyar Szövetség egy győztes csapat, van dolga és feladata az előttünk álló évtizedekben is”.

Harminc évvel ezelőtt, 1994. június 18-án alakult meg a Vajdasági Magyar Szövetség, akkor még civil szervezetként, mintegy 200 alapító taggal. Ma, harminc évvel később, a VMSZ-nek 13.540 tagja van, ebből mintegy ezer volt ott a születésnapi rendezvényen, amelyet a magyarkanizsai vásártéren tartottak meg kedden (június 18-án – B.A.). 
A VMSZ-nek a harminc év alatt három elnöke volt, a jelenlegi, Pásztor Bálint a negyedik a sorban. Csubela Ferenc után Kasza József 12 évig vezette a pártot, őt Pásztor István követte, aki egészen tavaly október 30-án bekövetkezett haláláig állt a párt élén. Kaszát Pásztor Bálint szerényen, de elismerő kontextusban emlegette, annak ellenére, hogy 2010-ben kizárták a pártból, még tiszteletbeli elnöki posztjától is megfosztották, mert bírálta a VMSZ vezetését.

Dudás Karcsi, a 007-es

A vásártérre délután öt óra előtt már sorban érkeztek a meghívottak, Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke később beszédében hangsúlyozta is, hogy „önkörben ünnepelnek”. Ez az önkör a VMSZ mintegy ezer tagja és aktivistája volt Vajdaság minden részéről.
A beléptetésnél mindenki azonosító lapot kapott, ünnepi VMSZ-es póló is járt a tagoknak. A szervezők pedig paprikással, üdítővel, kávéval, tortával, sörrel és élő zenével kínálták meg az ünneplőket.
A hatalmas vásártéren három óriási sátor alatt ültek a vendégek, a meghívott alapítókat pedig a színpad mellé ültették a szervezők, így mindenkinek jutott árnyékos hely, ami a trópusi hőség miatt jól is esett. 



A hatalmas vásártéren három óriási sátor alatt ültek a vendégek (Fotó: Tómó Margaréta)

A színpadon elhangzó beszédek idejére sem álltak fel a VMSZ tagjai, mindenki a sátor alól hallgatta a felszólalókat.
Dudás Károly, aki nemcsak alapítója, hanem kezdeményezője is volt a VMSZ-nek, s akit annak idején kizártak a történelmi VMDK-ból, anekdotaként elmesélte, hogy a megboldogult Egeresi Sándor egyszer rávágott az asztalra, s azt mondta, az állhat le vele vitázni, s az mondhatja el a véleményét, akinek olyan tagságija van, mint neki.
Ekkor Dudás elővette a saját könyvecskéjét, ami a 007-es számú, mire Egeresi azt mondta: No, te James Bond!?
– Akkor még magunknál hordtuk a tagsági igazolványunkat, a személyi, a jogosítvány és a szentkép mellett. Kíváncsi vagyok hányan hordják ma maguknál, az enyém most is nálam van, a 007-es  – mondta Dudás, aki szerint 1994-ben nehéz volt pártot alapítani és a „legalkalmatlanabb időben cselekedtek”.

Az életükre törtek

A Vajdasági Magyar Szövetség szinte minden jelentősebb eseményén, megemlékezésén, ahol nagyobb tömeghez szóló beszédeket intéznek 2015, vagyis a Magyar Mozgalom megalakulása óta, a felszólalók megragadják az alkalmat annak felemlegetésére, hogy akkor a Magyar Mozgalom alapításával volt társaik „az életükre törtek”.
Dudás Károly most is kihasználta az alkalmat és nemcsak a sikerekről beszélt, hanem utalt a Magyar Mozgalom megalakulására is. 



Dudás szerint nagyon fájdalmas volt a pillanat, amikor egykori harcostársakat kellett kizárni a pártból. Dudás Károly a kép bal oldalán, előtérben, a barna széken (Fotó: Tómó Margaréta)

Ezúttal azonban nem arról beszélt, hogy az életükre törtek, hanem inkább úgy fogalmazott, hogy a párton belüli megbicsaklás és szakadás akár az egész „délvidéki magyarságot is elvihette volna”.
Dudás szerint nagyon fájdalmas volt a pillanat, amikor egykori harcostársakat kellett kizárni a pártból, majd elmagyarázta, hogy a kizárásra „nem azért került sor, mert mi rossz emberek vagyunk, hanem mert ők letértek a magyar útról”.

Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke már beszéde elején hangsúlyozta, hogy a siker abban rejlik, hogy az emberek, a közösség tagjai mindvégig számítani tudtak a pártra.
Pásztor beszédének folytatásában a VMSZ korábbi elnökeit méltatta. Csubela Ferenc idejéről azt mondta, neki „azért kellett küzdenie, hogy magyarnak megmaradhassunk a szülőföldünkön. Erős igazságérzet jellemezte, megfontoltság, nyugodt határozottság, diplomáciai érzék és neki köszönhető, hogy a VMSZ 1994. június 18-án létrejött”.
A VMSZ mostani elnöke úgy fogalmazott, köszöni  „a bátorságot, hogy a maitól sokkal nehezebb helyzetben vállalták a magyarságukat, és azt, hogy tenni akartak a közösségért”.
Ezt követően Pásztor is üzent néhány alkalommal a Magyar Mozgalmat alapítóinak, egyebek között ezekkel a mondatokkal:
– Mi mindig felvállaltuk azt amik vagyunk, soha nem akartuk másnak mutatni magunkat, mint amik vagyunk. S ugyan 1994-ben civil szervezetként jött létre a VMSZ, nem egész egy évre rá már politikai pártként működött. Nem próbáltuk meg magunkat politizáló szervezetként vagy másként felmutatni, vállaltuk a közösség képviseletét és 1995 júniusa óta politikai pártként működünk.

Pásztor Csubela méltatása után a Kasza József alatti időszakról is szólt. Szavai szerint Kasza vezetése alatt „azért kellett küzdenünk, hogy ne bántsanak bennünket a szülőföldünkön azért, mert magyarok vagyunk. A VMSZ ellenzéki párt volt, a tüntetések élére állt, nem engedte a magyar fiatalok harctérre hurcolását”. (Ezzel kapcsolatban megemlítette Csubela érdemeit is!) Kasza József 12 évig vezette a VMSZ-t.
Végül a Pásztor-éra kapcsán a VMSZ elnöke édesapjáról elmondta, hogy Pásztor István időszakában azért küzdöttek, hogy jó legyen magyarnak lenni a szülőföldön. Többek között arról is beszélt, hogy az ő elnökségéhez köthető a történelmi megbékélés folyamata, ő indította el a gazdaságfejlesztési programot, és küzdött az emberhez méltó életért.

Harminc év eredményei


A Vajdasági Magyar Szövetség fennállásának harminc éve alatt 26 éven át köztársasági szinten is tagja volt a parlamentnek.
– Az ország neve több alkalommal megváltozott, de az nem változott, hogy a VMSZ meghatározó politikai erő – fogalmazott Pásztor, aki szerint a vajdasági magyar közösség mindig fel tudta ismerni, hogy kire kell szavaznia, ha azt szeretné, hogy az érdekeit képviseljék.
A VMSZ-nek ma 13 540 tagja, mintegy 65 000 szavazója, 6 köztársasági képviselője, 9 tartományi képviselője, 157 önkormányzati képviselője, tartományi parlamenti elnöke, Európai parlamenti képviselője, három polgármestere, államtitkárai, segédtitkárai és egy ütőképes Magyar Nemzeti Tanácsa van. 
 
VMSZ = vajdasági magyar politikai közösség

Pásztor beszédében feltehetően a Szerbiai Szocialista Pártra utalva azt mondta, hogy a jelenlegi körülmények között olyan pártok tűnnek el a süllyesztőben, amelyek nemrég még „élet-halál urai voltak” ezen a vidéken, a talpon maradás is nagyon jó eredmény.
Köztudott, hogy a Szerbiai Szocialista Párt komoly válságban van, a Szerb Haladó Párt szinte teljesen bekebelezte, a legutóbbi választásokon is koalícióban indultak. Ivica Dačić a rossz eredmények miatt már decemberben benyújtotta lemondását, azt azonban párttársai (állítólag) nem fogadták el.
Pásztor viszont beszédében azt mondta, hogy a VMSZ jelentős politikai tényező, s kiemelte, „addig lesz politikai értelemben értékelhető vajdasági magyar közösség, amíg lesz Vajdasági Magyar Szövetség”.
Az ünnepi beszédben a független sajtónak szánt üzenetnek is jutott hely, miután nemrég nagy felháborodást váltott ki a VMSZ elnökénél és a párttagoknál az a néhány elemzés, amely a független médiumokban megjelent a választásokat követően. Pásztor akkor is reagált ezekre az írásokra, s most a születésnapi ünnepi beszédben is kitért rájuk.
Úgy fogalmazott, hogy három számot szeretne mondani azok kedvéért, „akik megpróbálnak világvége hangulatot vizionálni, és olyan hangulatot teremteni a közösségben, hogy küszöbön a vég”. 

 

Ezt követően Pásztor felsorolta, hogy 2007 januárjában a parlamenti választásokon Kasza József vezetésével a VMSZ 52 510 szavazatot szerzett, 2022 áprilisában, abban a csatában, amelyben utoljára irányította őket Pásztor István, 60 313 szavazatot gyűjtött be a VMSZ, másokkal ellentétben legális, törvényes módszerekkel (utalt itt ismét a Magyar Mozgalomra, amelyik 2016-ban botrányba keveredett a szavazatok száma kapcsán).
Pásztor kiemelte, 2023 decemberében 64 747-en szavaztak a VMSZ-re, ez 12 ezerrel több, mint amennyien a Kasza által vezetett VMSZ-re szavaztak 15 évvel ezelőtt. (A sajtó egyébként nem a december 17-i köztársasági parlamenti választások számait elemezte, hanem a június 2-i helyhatósági voksolásét, községenként).
Pásztor szerint ez azt bizonyítja, hogy „a VMSZ győztes csapat, van dolga és feladata az előttünk álló évtizedekben is”.

A VMSZ elnöke beszédét azzal zárta, hogy felkérte a párttagokat, ahogyan az alapítókat is, hogy őket is az alázat, a szolgálat, a közösség iránti tisztelet és segíteni akarás motiválja a tevékenységük során.

https://balk.hu/2024/06/19/vmsz-harminc-eves-magyarkanizsa/

 

Kapcsolódó írás:
: „Cselekedtünk a legalkalmatlanabb időkben”

Harminc éve alakult meg a Vajdasági Magyar Szövetség
https://szmsz.press/2024/06/18/cselekedtunk-a-legalkalmatlanabb-idokben/, 2024. jún. 18. 20:53  

Sajnos tele van hazugsággal. 1. Nem igaz, hogy meghívták az ALAPÍTÓ tagokat. Engem sem, pedig a 2. titkos összejöveteltől ott voltam, s a 15-ös tagsági igazolványom van. 2. Nem igaz, hogy Dudás Károly a kezdeményezők között volt. Később kapcsolódott be. 3. A tényleges kezdeményezők Csubela Ferenc, Balla Lajos-Laci és Hódi Sándor volt, akik meghívták a magyar polgármestereket - SZABADKÁT kivéve. Nem kell ekkora történelemhamisítás, mert nincs rá szükség. Csak a jelenlegi VMSZ vezetés HITELÉT rontja. Ha egyáltalán van még nekik.

József Miskolczi Jožef Miškolci
https://www.facebook.com/profile.php?id=100004351655121, 2024. június 19. 20:49

 

Harminc év dominancia

A VMSZ immár három évtizede uralkodik, politikája két szóban összefoglalva: nincs apelláta. Ez azt jelenti, hogy demokrácia sincs. Pásztor István tizenöt évig volt pártvezér, és úgy intézte, hogy nevetséges személyi kultusz alakuljon ki körülötte. Ennek érdekében pártszolgálatra kötelezte a médiát, engedelmes párttagságot nevelt ki és tartott el közpénzekből. Ez a fajta autoriter hatalomgyakorlás összeroppantotta közösségi életünket, és elsilányította a kultúránkat, a politikai kultúránkat pedig tönkretette.

Vajdaság ma hanyatló peremvidék, a vajdasági magyarság kultúrája pedig elveszítette azt a vonzerejét, amellyel korábban rendelkezett. A népességfogyatkozás ellenére a vajdasági identitástudat a civil szférában ma is erős, megnyilatkozási formái azonban korlátok közé vannak szorítva.

Radics Viktória
A cikk a Családi Kör 2024. május 16-ai számában jelent meg.
https://szmsz.press/2024/05/20/harminc-ev-dominancia/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése