Pásztor után Juhász – eben guba, kutyán suba!

A haladók Juhász Bálintot „nevezték ki” képviselőházi elnöknek

Ha próbára akarod tenni egy ember
jellemét, akkor adj neki hatalmat.
Abraham Lincoln

A 2023. december 17-i, nem tisztességes és ellopott szerbiai, valamint szabálytalan vajdasági[1] választások után csak február 9-ére hívták össze a Tartományi Képviselőház alakuló ülését.
A 120 képviselő mandátumának hitelesítése után az elnöklő szünetet rendelt el, ami február 25-éig, vagyis 75 napig, illetve 1.800 órát tartott. Ez bizonyára példátlan eset a parlamentarizmus világtörténetében.
Sebők Róbert, a Szabadság és Igazságosság Pártjának (SSP) frakcióvezetője az ügyrend megsértését reklamálta, hogy „az egyórás engedélyezett szünet helyett 1.800 órát szünetelt a képviselőházi ülés”.
Az ülés folytatásában is elnöklő, Miroslav Španović a válaszában megállapította, hogy „ezzel nem sérültek a szabályok”[2]. Ez is jól mutatja a szerbiai politikai állapotokat – a Szerb Haladó Párt (SNS) azt csinál, amit csak akar.

Juhász Bálintot, a VMSZ Intéző Bizottságának az elnökét és a Prostepritati Alapítvány ügyvezetőjét választották a Tartományi Képviselőház 33. elnökének (81 igennel és 28 nemmel, hatan nem szavaztak, öten pedig nem voltak jelen az ülésen) – ahogyan az a VMSZ és a SNS egyezsége alapján várható is volt.
Mivel a haladóknak kellő többsége van a Képviselőházban (62 képviselő a 120-ból), az időhúzás teljesen szükségtelen volt!
A Képviselőház folyosóin mesélték, hogy „a szünetet a haladók (SNS – B.A.) húzták, akik nem könnyen találtak örököst a távozó Igor Mirović kormányfőnek”[3]. (Maja Gojkovićot, az ugyancsak radikálisból lett haladópárti minisztert választották május 8-án helyette[4].)

Juhász Bálintot az elnöki posztra Damir Zobenica szociológus, az Aleksandar Vučić – Vajdaság nem állhat meg képviselőcsoport és a SNS „alapító tagja” javasolta – aki beszédében önmagát „szerb nacionalistának”, Vajdaságot pedig „északi szerb tartománynak” nevezte – mondván, hogy (állítólag 2004-től) létezik egy „íratlan szabály”, amely szerint a Tartományi Képviselőház elnökét „a legnagyobb nemzeti közösség képviselőcsoportja adja”, ez pedig a VMSZ. Zobenica azt is mondta, ez azért is fontos, hogy a külföldiek lássák, milyen itt a nemzeti kisebbségi politika. Azt nem emlegette, hogy hajdanán nemcsak íratlan, de írott szabály volt az is, hogy Vajdaságnak autonómiája van, önálló költségvetése, törvényhozó, valamint végrehajtó illetékessége, és nem Szerbia északi részének nevezték.
A SNS 62, a VMSZ 9, a Szerbiai Szocialista Párnak (SPS) 6 képviselője mellett Juhász Bálintra szavazott még a haladók valamelyik szatellit pártjának 4 képviselője is, az ellenzéki pártok képviselői pedig ellene. Ez is jól mutatja, hogy milyen támogatottságot élvez.

A négy ellenzéki képviselői csoport „elutasította, hogy alelnököket javasoljanak, nem kívánva – ahogy mondták –, hogy ezáltal „törvényesítsék a Képviselőház munkáját”[5]. (Egyébként is vitás, hogy a Tisztelt Háznak minek a négy megválasztott alelnök – három haladó és egy szocialista párti –, mikor egy is elég lenne?)
– Határozottan elutasítjuk, hogy ilyen módon támogassuk és a demokratikusság látszatát keltsük a parlament munkájában – mondta Radivoje Jović az Együtt [Zajedno] párt képviselője az ülés kezdete előtt[6].

Az „ambiciózus” Juhász Bálint, aki „ért a pénzhez” – ahogy a belgrádi Danas napilap kommentátora írja[7] – a megválasztása után ezt mondta: „szeretném kifejezni örömöket, hogy Vajdaság Autonóm Tartomány elnökévé neveztek ma ki” (lásd a feliratot a fotón). Vajdaságnak – a tartomány statútuma[8] szerint – nincsen elnöke, csak a képviselőháznak van (az új elnöknek pedig hiányosak az alapvető ismeretei). Abban viszont igaza van, hogy nem választották elnöknek, hanem a haladók nevezték ki.

Prof. Dr. Miroslav Ilić az ellenzéki Demokrata Párt, az Együtt és a Szabad Polgárok Mozgalma (DS-Zajedno-PSG) koalíciójának képviselője az elnökválasztással kapcsolatos éles felszólalásában elmondta, „minden vajdasági magyar lehetetett volna ma a Tartományi Képviselőház elnöke, Juhász Bálintot kivéve”[9].
Juhász Bálint a Prosperitati Alapítvány ügyvezetője „gyakorlatilag a magyar kormány, a hírhedt Properitati Alapítvány tisztségviselője, amely 2016-től a mai napig 300 millió eurót ömlesztett Vajdaságba, aminek az eredménye, hogy Vajdaság Autonóm Tartományban 70 ezer magyarral van kevesebb. Az eredménye abszolút sikertelen, kontraproduktív” –értékelte Miroslav Ilić.
– Juhász Bálint, mint a legfontosabb ember, közvetlenül vett részt abban, hogy egyenlőtlenség alakuljon ki a más etnikai közösségekhez tartozó polgárok és a magyar közösség tagjai között. És nem csak ez, neki a magyarokat is sikerült megosztani, olyanokra, akik tagjai a VMSZ-nek és hozzájuk közeliek, valamint azokra a magyarokra, akik nem tagjai a VMSZ-nek. [...] Juhász Bálint Orbán Viktor magyar kormányfő „pénzügyi nacionalizmusát” testesíti meg, melyet Európa-szerte elemeznek már – hangoztatta.
– Amennyiben ma elfogadjuk Juhász Bálintot, mi lényegében egy politikát támogatunk, amely Vajdaság szétverését jelenti. Képzeljék el, hogyha a Prosperitatihoz hasonló alapítványa lenne a románoknak, a szlovákoknak, a horvátoknak és Belgrádnak is – Vajdaságból nem maradna semmi. Ezért rámutatok arra, hogy Juhász Bálint megválasztása nem ennek az embernek a megválasztása, hanem egy politikáé, amely Vajdaság AT és a polgárai egyenrangúságának szempontjából lényegében bomlasztó. Akármelyik alapítvány is vásárolja fel itt a földet, Vajdaság nem eladó, soha nem is lesz – mondta Miroslav Ilić. – Ezért Juhász Bálint megválasztására egy magyar frázissal élek: nem, nem, soha – tette hozzá.

Az ellenzéki felszólalásra reagálva, Damir Zobenica elmondta, „ha számára nem zavaró Juhász Bálint személye, akkor igazán nem lát okot arra, hogy mást aggasszon”[10].
Bagi Boján, a VMSZ frakcióvezetője (a néhai Pásztor István ideje alatt is) a Prosperitatival kapcsolatban elhangzott ellenzéki megjegyzésekre reagálva közölte, „annak köszönhetően mintegy 500 millió eurós beruházás valósult meg Vajdaságban, s ennek mindenki a hasznát látta, az adót és illetékeket pedig egyenesen a szerb költségvetésbe fizették be, szóval szó sem lehet kizárólagos magyar érdekekről és megosztásról”[11]. (Juhász Bálint a VRTV-nek nyilatkozva „250 millió eurót”[12] mondott. Az 500 millió eurós „beruházás” úgy valósulhatott meg, hogy a pályázók a 250 millió euróhoz hozzátették az 50%-os részvételt, vagyis a saját 250 millió eurójukat – B.A.)

Az előre megírt forgatókönyv szerint Juhász Bálint (a megválasztása után) az említett Zobenicát (viszont)javasolta a T. Ház egyik alelnökének.
A javaslattal kapcsolatban keletkezett, „a nem is olyan hosszú vita során” Zobenica a két felszólaló ellenzéki képviselő egyikétől (Juhász szavaival) „elvette a szót, másodszor igyekezett megengedőbb lenni, mert fontos a ház integritásának, tekintélyének a megőrzése”[13]. Azzal az indoklással tette ezt, hogy szerinte „eltértek a napirendi ponttól”. Ennyit a „tekintélyőrző, toleráns légkörről”[14], amit Juhász a megválasztása után hangoztatott. De mi van a képviselők azon jogával, hogy a képviselőházban szabadon beszéljenek, kifejtsék a véleményüket?

Zobenicát (természetesen) a SNS szavazógépezete ugyancsak szavazattöbbséggel megválasztotta az egyik alelnöknek. Nos, ez a Zobenica fogja egész idő alatt (amíg csak a mandátuma tart) Juhász Bálintot irányítani, „helyes irányba terelni”. Megmondani neki, hogy mit tűzzön és mit ne a Képviselőház napirendjére, hogy milyen döntéseket javasoljon és fogadtasson el, akár a magyar közösség kárára is. Ahogy a néhai Pásztor István idejében, akit a haladók azért tűrtek meg három mandátumon keresztül ( 2012-től a haláláig, 2023-ig), mivel a politikájukat szófogadóan végrehajtó lakájfigura volt.

Az igazi hatalom tehát nem Juhász Bálint, hanem az „alelnök, Zobenica kezében lesz, aki a koalíciós partnereivel, valamivel több, mint 80 kezet irányít”[15] a tartományi parlamentben.

– Tovább kell vinni azokat az ügyeket, amelyekért Pásztor István kiállt, nyilatkozta egyebek között a megválasztása után a Magyar Szónak a Tartományi Képviselőház új elnöke. Gondolok itt elsősorban a magyar–szerb történelmi megbékélés eredményeinek a megóvására, továbbfejlesztésére, a kormányok és parlamentek közötti együttműködésre, melyhez magam is hozzá kívánok járulni – mondta Juhász Bálint[16].
Nyilatkozatában Juhász a magyar és a többi nemzeti közösség helyzetének javítását még csak sem említette! Többször hivatkozott viszont, feleslegesen, szükségtelenül és érdemtelenül Pásztor Istvánra, akit a mentorának nevezett, aki szerinte „kitörölhetetlen nyomot hagyott a politikai tevékenységben”[17]. Ez pedig arra utal, hogy nincs önálló elképzelése, mit is kell tennie. Folytatni fogja az elődje közösségre káros, megalkuvó politikáját.

Az új tartományi házelnök időközben lemondott a Prosperitati Alapítvány ügyvezetői posztjáról és a kishegyesi községi elnökségről: nem mondott le viszont a VMSZ Intéző Bizottságának elnökségéről. Ez pedig ellentétben van a képviselőházi esküjének szövegével, miszerint a tisztségét „pártatlanul” fogja végezni. A VMSZ-ben is minél előbb le kell mondania!
Hogy Juhász Bálint mennyire nincs tisztában a képviselőházi elnök feladatkörével, mutatja az is, hogy május 4-én a közösségi oldalán hirdette a „Semmelweis c. nagysikerű mozifilmet”! – Megyünk tovább! Ahogyan ígértük a Most vagy soha! magyar történelmi kalandfilm is több helyszínen megtekinthető lesz, ahogyan a Semmelweis filmet is több helyre elvisszük! A filmvetítések INGYENESEK, de a részvétel regisztrációhoz kötött, a helyek száma korlátozott – írja a Facebookon[18] a Tartományi Képviselőház elnöke! Jobb lenne talán, ha reklámügynöknek menne!
Juhász Bálint az egypárti rendszer neveltje. A politikai karrierje jól mutatja, hogy a szófogadó, minél kevesebbet gondolkodó, inkompetens pártkatona számára minden tisztség elérhető!

BOZÓKI Antal

__________
[1] Savo Đurđić: Sporna regularnost izbora u Vojvodini [Szabálytalan vajdasági választások]. Danas, 2024. január 29. 12.
[2] Juhász Bálint a vajdasági képviselőház elnöke. Magyar Szó, 2024. április 26. 4., és/vagy
https://www.magyarszo.rs/vajdasag/a.307629/Juhasz-Balint-a-vajdasagi-kepviselohaz-uj-elnoke, 2024. április 25. 10:53
[3] Zaboravljena draga [Elfelejtett kedves]. Danas, 2024. április 27. 2.
[4] Maja Gojković pokrajinska premijerka - sastavljaće Vladu Vojvodine [Maja Gojković tartományi kormányfő – állítja össze a tartományi kormányt]. https://www.021.rs/story/Novi-Sad/Vesti/374194/Maja-Gojkovic-pokrajinska-premijerka-sastavljace-Vladu-Vojvodine.html, 2024. április 30. 10:32 > 14:03, és Juhász Bálint: Civilizációs előrelépés Maja Gojković tartományi kormányfővé választása. https://szmsz.press/2024/05/08/juhasz-balint-civilizacios-elorelepes-maja-gojkovic-tartomanyi-kormanyfove-valasztasa/, | 2024. máj. 8. 10:54
[5] A. Latas: Pokrajinska vlada posle praznika [Tartományi kormány az ünnepek után]. Danas, 2024. április 26. 3. Lásd még a 2-es alatti írást.
[6] Uo.
[7] Lásd a 3-as alatti írást.
[8] Vajdaság Autonóm Tartomány statútuma. (Vajdaság AT Hivatalos Lapja, 20/2014 szám. https://www.skupstinavojvodine.gov.rs/Strana.aspx?s=statut
[9] Dr Miroslav Ilić (PSG) o Balintu Juhasu! [Dr Miroslav Ilić (SZPM) Juhász Bálintról] https://www.youtube.com/watch?v=DJkFsCFVhpE
[10] Lásd az 2-es alatti írást.
[11] Uo.
[12] Balint Juhas. Pravi ugao [Derékszög) https://www.youtube.com/watch?v=sy2nR_fj3-w, 20:30
[13] Virág Árpád: Tekintélyőrző, toleráns légkör. Magyar Szó, 2024. április 27. 5.
[14] Uo.
[15] Lásd a 3-as alatti írást.
[16] Juhász Bálint: Tovább kell erősíteni a történelmi megbékélés eredményeit
https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/29544/Juhasz-Balint-Tovabb-kell-erositeni-a-tortenelmi-megbekeles-eredmenyeit.html, 2024. április 27. 9:33
[17] Az 5-ös alatti írásban.
[18] Juhász Bálint. https://www.facebook.com/juhaszbalint82, 2024. május 4. 9:19