Emberi és nemzeti kisebbségjogi napló (303.)
Aki nem hajlandó kételkedni, bigott, aki nem képes rá,
ostoba, aki pedig nem mer, az rabszolga.
George Gordon Noel Byron
Juhász Bálint, Várhelyi Olivér és Pásztor Bálint
(Fotó: Facebook/ Juhász Bálint)
(Fotó: Facebook/ Juhász Bálint)
Dübörög a VMSZ (Vajdasági Magyar Szolgapárt) mindent lehengerlő választási kampánya a június 2-ai helyhatósági választásokra.
Pásztor Bálint, a párt új elnöke, a tisztségében való megerősítése és a lojalitása bizonyítása érdekében, szeretne minél jobb eredményt, nagyobb támogatottságot „sikerként” felmutatni Orbán Viktor magyar és Aleksandar Vučić szerb önkényúrnak. Ezért, a kampányában minden anyagi és egyéb eszközt bevet, ideértve a Véemeszes Magyar Nemzeti Tanács „alapította” sajtót is. – A vezetékes telefonon nyomást gyakorol, kire kell szavazni – jelentik a polgárok.
Az elhunyt apja nyomdokaiba lépett junior Pásztor és Juhász Bálint, a Tartományi Képviselőház napokban „kinevezett” elnöke és a VMSZ Intéző Bizottságának elnöke[1], aki az elhunyt Pásztor Istvánt a „mentorának” tartja, a köztisztviselői munkájuk ellenére (amire nem tudni, mikor jut idejük), az egyik rendezvényről a másikra rohangálva megtévesztő beszédeket tartanak, hogy a naiv, becsapott, megvezetett polgárok ismét a pártjuk jelöltjeire szavazzanak.
Szerbiában járt a napokban a Fidesz két kiemelkedő tisztségviselője is, Szijjártó Péter magyar külügyminiszter és Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős Európai Uniós biztos, akik nyilatkozataikkal a VMSZ mellett kampányoltak.
Pásztor Bálint, a párt új elnöke, a tisztségében való megerősítése és a lojalitása bizonyítása érdekében, szeretne minél jobb eredményt, nagyobb támogatottságot „sikerként” felmutatni Orbán Viktor magyar és Aleksandar Vučić szerb önkényúrnak. Ezért, a kampányában minden anyagi és egyéb eszközt bevet, ideértve a Véemeszes Magyar Nemzeti Tanács „alapította” sajtót is. – A vezetékes telefonon nyomást gyakorol, kire kell szavazni – jelentik a polgárok.
Az elhunyt apja nyomdokaiba lépett junior Pásztor és Juhász Bálint, a Tartományi Képviselőház napokban „kinevezett” elnöke és a VMSZ Intéző Bizottságának elnöke[1], aki az elhunyt Pásztor Istvánt a „mentorának” tartja, a köztisztviselői munkájuk ellenére (amire nem tudni, mikor jut idejük), az egyik rendezvényről a másikra rohangálva megtévesztő beszédeket tartanak, hogy a naiv, becsapott, megvezetett polgárok ismét a pártjuk jelöltjeire szavazzanak.
Szerbiában járt a napokban a Fidesz két kiemelkedő tisztségviselője is, Szijjártó Péter magyar külügyminiszter és Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős Európai Uniós biztos, akik nyilatkozataikkal a VMSZ mellett kampányoltak.
Május 13.
A Fideszes kormány és a VMSZ elárulta a vajdasági magyar közösséget
Pásztor Bálint és Szijjártó Péter (Fotó: Facebook/Szijjártó Péter)
– A szerbiai önkormányzati választások tétje, hogy minél több magyar önkormányzat legyen Vajdaságban – nyilatkozta Szijjártó Péter magyar külügyminiszter Belgrádban a Pannon RTV-nek adott interjúban.
– Magyar szempontból a lehető legjobb döntés született azzal, hogy a VMSZ is a kormányzó koalíció része lesz és nyolc államtitkárt ad a kormányzó koalíciónak, ami azt jelenti, hogy a kormányzásnak itt Szerbiában lesz nyolc olyan területe legalább, ahol a VMSZ érdemi beleszólási joggal, döntéshozási joggal rendelkezik. Ezért lenne nagyon fontos, hogy az önkormányzati választásokon is részt vegyenek a magyarok, mert az látszik, hogy ha megindulnak, részt vesznek a választáson, akkor abból mindig nagyszerű eredmény jön ki. Tehát ahhoz képest, hogy mekkora a magyarság aránya Szerbiában, ahhoz képest szerintem igenis nagy dolog, hogy hat parlamenti képviselőnk ott ül a kormánypárti padsorokban, aminek következtében nyolc államtitkár tud dolgozni a szerb kormányban. Tartományi szinten a Vajdaságban is adjuk a házelnököt, a miniszterelnök helyettesét. Azt gondolom, hogy ez nagy dolog – mondta Szijjártó[2].
– Magyar szempontból a lehető legjobb döntés született azzal, hogy a VMSZ is a kormányzó koalíció része lesz és nyolc államtitkárt ad a kormányzó koalíciónak, ami azt jelenti, hogy a kormányzásnak itt Szerbiában lesz nyolc olyan területe legalább, ahol a VMSZ érdemi beleszólási joggal, döntéshozási joggal rendelkezik. Ezért lenne nagyon fontos, hogy az önkormányzati választásokon is részt vegyenek a magyarok, mert az látszik, hogy ha megindulnak, részt vesznek a választáson, akkor abból mindig nagyszerű eredmény jön ki. Tehát ahhoz képest, hogy mekkora a magyarság aránya Szerbiában, ahhoz képest szerintem igenis nagy dolog, hogy hat parlamenti képviselőnk ott ül a kormánypárti padsorokban, aminek következtében nyolc államtitkár tud dolgozni a szerb kormányban. Tartományi szinten a Vajdaságban is adjuk a házelnököt, a miniszterelnök helyettesét. Azt gondolom, hogy ez nagy dolog – mondta Szijjártó[2].
A magyar külügyminiszternek tisztáznia kellene elsősorban önmagával, hogy hol is él, melyik országban. Így fogalmaz: „hat parlamenti képviselőnk”, „tartományi szinten a Vajdaságban is adjuk a házelnököt”...Kik? Ők, a magyarországi hatalom Szerbiában politizál és képviselőkkel, házelnökökkel rendelkezik?!
Azonkívül jó lenne tudnia, mely községben van „magyar önkormányzat Vajdaságban”? Szerinte mit is jelent a „magyar önkormányzat” fogalma?
Magyar önkormányzatról csak akkor és ott lehet beszélni, ahol magyar a polgármester, a képviselőház elnöke és az önkormányzati képviselők többsége. Szeretnénk ugyan, hogy ha „minél több magyar önkormányzat lenne Vajdaságban”, a helyzet viszont az, hogy mostanra már csupán Magyarkanizsán, Topolyán és Zentán Véemeszes a polgármester.
A többi vajdasági önkormányzatban, ahol (még) nagyobb számban élnek magyarok, így például Szabadkán is, a VMSZ a Szerb Haladó Párttal (SNS) közösen gyakorolja a hatalmat (a polgármester haladópárti, a képviselő-testület elnöke Véemeszes), mint ahogy tartományi szinten is. Tudjuk jól, hogyan.
Azonkívül jó lenne tudnia, mely községben van „magyar önkormányzat Vajdaságban”? Szerinte mit is jelent a „magyar önkormányzat” fogalma?
Magyar önkormányzatról csak akkor és ott lehet beszélni, ahol magyar a polgármester, a képviselőház elnöke és az önkormányzati képviselők többsége. Szeretnénk ugyan, hogy ha „minél több magyar önkormányzat lenne Vajdaságban”, a helyzet viszont az, hogy mostanra már csupán Magyarkanizsán, Topolyán és Zentán Véemeszes a polgármester.
A többi vajdasági önkormányzatban, ahol (még) nagyobb számban élnek magyarok, így például Szabadkán is, a VMSZ a Szerb Haladó Párttal (SNS) közösen gyakorolja a hatalmat (a polgármester haladópárti, a képviselő-testület elnöke Véemeszes), mint ahogy tartományi szinten is. Tudjuk jól, hogyan.
Szijjártó körbe-körbe magyarázta, milyen „nagy dolog” az, hogy „hat parlamenti képviselőnk (kinek a képviselője, a Fideszé? – B.A.) ott ül a kormánypárti padsorokban”.
Igen, mind a hat Véemeszes képviselő „ott ül” a szerb parlamentben, de csak ülnek és a haladó javaslatokra bólogatnak! A fő feladatuk, hogy támogassák a Szerb Haladó Párt összes javaslatát, még akkor is, ha azok a magyar közösség érdekével ellenkeznek. Jó ez kirakatnak a külföld felé! Lám, lám, Szerbiában milyen jó a nemzeti közösségek helyzete!
Igen, mind a hat Véemeszes képviselő „ott ül” a szerb parlamentben, de csak ülnek és a haladó javaslatokra bólogatnak! A fő feladatuk, hogy támogassák a Szerb Haladó Párt összes javaslatát, még akkor is, ha azok a magyar közösség érdekével ellenkeznek. Jó ez kirakatnak a külföld felé! Lám, lám, Szerbiában milyen jó a nemzeti közösségek helyzete!
A VMSZ-nek nem a közösség érdeke a fontos, hanem az, hogy legyen nyolc zsíros fizetéssel járó államtitkári helye a kormányban.
Szijjártó Petyának, persze, halvány fogalma sincsen, hogy Szerbiában mi a szerepe az államtitkároknak. Semmiképpen nem az, hogy „a VMSZ érdemi beleszólási joggal, döntéshozási joggal rendelkezzen”.
Ismernie kellene a szerb államigazgatási törvényt, amelyikben ezt írja: „Az államtitkár a minisztertől kapott meghatalmazása keretében segít a miniszternek. A miniszter nem hatalmazhatja meg az államtitkárt, hogy jogszabályokat alkosson, vagy hogy a kormány ülésén szavazzon” (24/2 szakasz[3]).
Az idézetből jól látszik, hogy a VMSZ-nek, de az államtitkárainak sincs semmilyen „beleszólási”, még kevésbé pedig „döntéshozási joga”. Ott ülnek díszpintyeknek a minisztériumokban és azt kell nekik csinálni, amit a miniszter mond!
Szijjártó Petyának, persze, halvány fogalma sincsen, hogy Szerbiában mi a szerepe az államtitkároknak. Semmiképpen nem az, hogy „a VMSZ érdemi beleszólási joggal, döntéshozási joggal rendelkezzen”.
Ismernie kellene a szerb államigazgatási törvényt, amelyikben ezt írja: „Az államtitkár a minisztertől kapott meghatalmazása keretében segít a miniszternek. A miniszter nem hatalmazhatja meg az államtitkárt, hogy jogszabályokat alkosson, vagy hogy a kormány ülésén szavazzon” (24/2 szakasz[3]).
Az idézetből jól látszik, hogy a VMSZ-nek, de az államtitkárainak sincs semmilyen „beleszólási”, még kevésbé pedig „döntéshozási joga”. Ott ülnek díszpintyeknek a minisztériumokban és azt kell nekik csinálni, amit a miniszter mond!
Tartományi szinten a helyzet dettó. Juhász Bálintot a haladók – az ellenzék tiltakozása ellenére – „kinevezték” a Tartományi Képviselőház (dísz)elnökének. A SNS minden utasítását követnie, végrehajtania kell, mert ellenkező esetben már rövid úton repül is a tisztségből. Ótott Róbert véemeszes kormányalelnöknek, oktatási, közigazgatási és nemzeti közösségi titkárnak is ugyanez a megalázó szerep jutott.
Aleksandar Vučić szerb elnök Szíjjártó Pétert a külföldi állampolgárok számára adományozható egyik legmagasabb elismeréssel, a Szerb lobogó első rendfokozatával tüntette ki a 2021. évi „Vidovdáni” ünnepségen. A szerb kormány többször is úgy hivatkozott rá, mint Szerbia 2. külügyminiszterére, aki „a Szerb Haladó Párt délvidéki kampánygyűlésén szerb nyelven felolvasott beszédében kijelentette, hogyha szerbnek született volna, akkor a haladókra szavazna”[4].
A külügyminiszter legújabb, felületesnek, de pökhendinek is nevezhető, tárgyismeretet nélkülöző nyilatkozata ismételten megmutatta, hogy a Fideszes kormány elárulta a vajdasági magyar közösséget a Szerb Haladó Pártnak, feláldozta a két önkényúr (Orbán és Vučić) „stratégiai partnerségének” oltárán.
Melyik országnak is a külügyminisztere Szijjártó Péter? Kinek az érdekeit is kellene képviselnie? Miért kell, minek jó, kinek használ hazudni az agonizáló vajdasági magyar közösségnek?
A külügyminiszter legújabb, felületesnek, de pökhendinek is nevezhető, tárgyismeretet nélkülöző nyilatkozata ismételten megmutatta, hogy a Fideszes kormány elárulta a vajdasági magyar közösséget a Szerb Haladó Pártnak, feláldozta a két önkényúr (Orbán és Vučić) „stratégiai partnerségének” oltárán.
Melyik országnak is a külügyminisztere Szijjártó Péter? Kinek az érdekeit is kellene képviselnie? Miért kell, minek jó, kinek használ hazudni az agonizáló vajdasági magyar közösségnek?
Május 14.
Várhelyi Olivér virtuális világa
Várhelyi Olivér szabadkai „megbeszélései”
(Fotó: pannonrtv.com)
(Fotó: pannonrtv.com)
Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős Európai uniós biztos a VMSZ meghívására Szabadkára látogatott.
– Szerbiában a magyar kisebbség a jogai teljes tiszteletben tartása mellett tudja megélni magyarságát, ezért példaértékűnek számít Európában – hangsúlyozta Várhelyi Olivér Szabadkán.
Mint mondta, számára különösen fontos volt a kisebbségek ügye a most véget érő európai bizottsági tisztségében, és igyekezett megmutatni azokat az értékeket, amelyeket a nemzeti kisebbségek képviselnek Európában, írja az MTI[5].
Rámutatott, hogy a magyar nemzeti kisebbség Szerbiában nemcsak szerves része az országnak, de a politikai hatalomban is jelen van, hiszen a kormánykoalíció része, van magyar frakció a szerb parlamentben, a vajdasági parlament elnöke magyar, és vannak magyar iskolák és templomok a Vajdaságban. – Azért is jöttem, hogy megerősítsem magam abban, hogy jó úton járunk, jó dolgot csinálunk, és ha mindenki azt tenné, ami itt történik, akkor sokkal jobb lenne a világ mindnyájunknak, főleg a kisebbségeknek – húzta alá az uniós biztos[6].
– Szerbiában a magyar kisebbség a jogai teljes tiszteletben tartása mellett tudja megélni magyarságát, ezért példaértékűnek számít Európában – hangsúlyozta Várhelyi Olivér Szabadkán.
Mint mondta, számára különösen fontos volt a kisebbségek ügye a most véget érő európai bizottsági tisztségében, és igyekezett megmutatni azokat az értékeket, amelyeket a nemzeti kisebbségek képviselnek Európában, írja az MTI[5].
Rámutatott, hogy a magyar nemzeti kisebbség Szerbiában nemcsak szerves része az országnak, de a politikai hatalomban is jelen van, hiszen a kormánykoalíció része, van magyar frakció a szerb parlamentben, a vajdasági parlament elnöke magyar, és vannak magyar iskolák és templomok a Vajdaságban. – Azért is jöttem, hogy megerősítsem magam abban, hogy jó úton járunk, jó dolgot csinálunk, és ha mindenki azt tenné, ami itt történik, akkor sokkal jobb lenne a világ mindnyájunknak, főleg a kisebbségeknek – húzta alá az uniós biztos[6].
Igaza van Várhelyinek, amikor azt mondja, hogy „Szerbiában a magyar kisebbség a jogai teljes tiszteletben tartása mellett tudja megélni magyarságát”. A mondat azonban nem jelenti azt, hogy így is van. Ezért a másik fele, miszerint a vajdasági magyar közösség helyzete „példaértékűnek számít Európában” – tiszta fikció! Nem a valós helyzeten alapul.
Azok számára, akik Szerbiában élnek és elolvasták Olivér nyilatkozatát, világos, hogy az EU biztos (aki elsőre „nem ment át a brüsszeli vizsgán”[7]) nem ismeri a szerbiai helyzetet, a magyar közösség helyzetét pedig még annyira se, hogy a valóságtól távoli virtuális világban és jólétben él (amit az időközben felszedett testsúlya is bizonyít)!
Azok számára, akik Szerbiában élnek és elolvasták Olivér nyilatkozatát, világos, hogy az EU biztos (aki elsőre „nem ment át a brüsszeli vizsgán”[7]) nem ismeri a szerbiai helyzetet, a magyar közösség helyzetét pedig még annyira se, hogy a valóságtól távoli virtuális világban és jólétben él (amit az időközben felszedett testsúlya is bizonyít)!
Az, hogy a VMSZ „jelen van a politikai hatalomban, hogy a kormánykoalíció része, van magyar frakció a szerb parlamentben, a vajdasági parlament elnöke magyar, és vannak magyar iskolák és templomok a Vajdaságban” csak a haladópárti és a Fideszes politikai bábkirakat része.
A nemzeti kisebbségi közösségek valós helyzete Szerbiában távol van az uniós csatlakozási kritériumoktól, amelyek – s ezt a biztosnak tudnia kellene – „a demokráciát, a jogállamot és az emberi jogok érvényesülését garantáló intézmények stabilitását, a kisebbségi jogok tiszteletben tartását és védelmét”[8] hirdetik! Mit tett Várhelyi Olivér ezeknek a követelményeknek a megvalósítása érdekében? Mivel javult a magyar közösség helyzete a VMSZ egyeduralma alatt? Talán azzal, hogy 70 ezerrel kevesebben lettünk?
A nemzeti kisebbségi közösségek valós helyzete Szerbiában távol van az uniós csatlakozási kritériumoktól, amelyek – s ezt a biztosnak tudnia kellene – „a demokráciát, a jogállamot és az emberi jogok érvényesülését garantáló intézmények stabilitását, a kisebbségi jogok tiszteletben tartását és védelmét”[8] hirdetik! Mit tett Várhelyi Olivér ezeknek a követelményeknek a megvalósítása érdekében? Mivel javult a magyar közösség helyzete a VMSZ egyeduralma alatt? Talán azzal, hogy 70 ezerrel kevesebben lettünk?
Nem emlékszem olyan hírre/eseményre, miszerint Várhelyi uniós biztost különösebben érdekelte volna a vajdasági magyar közösség helyzete, bármikor is komolyabban foglalkozott volna problémáink megoldásával, a Vémeszes megélhetési karvalyképviselőkön kívül a közösség más tagjaival is találkozott volna. Szabadkai látogatása is csupán propaganda jellegű volt, a VMSZ választási kampányát szolgálta!
BOZÓKI Antal
__________
[1] Intéző Bizottság. https://www.vmsz.org.rs/rolunk/intezo-bizottsag
[2] Szijjártó: a választások tétje, hogy minél több magyar önkormányzat legyen Vajdaságban. https://pannonrtv.com/rovatok/politika/szijjarto-valasztasok-tetje-hogy-minel-tobb-magyar-onkormanyzat-legyen-vajdasagban, 2024.05.13. 17:50 - 17:57, és Szijjártó: A választások tétje, hogy minél több magyar önkormányzat legyen Vajdaságban. https://szmsz.press/2024/05/13/szijjarto-a-valasztasok-tetje-hogy-minel-tobb-magyar-onkormanyzat-legyen-vajdasagban/, 2024. május 13. 18:40. Lásd még: Szijjártó Péterrel egyeztetett a VMSZ elnöke. https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/29593/Szijjarto-Peterrel-egyeztetett-a-VMSZ-elnoke.html2024. május 13. 18:37, és A folyamatban lévő és újabb tervekről. Magyar Szó, 2024. május 14. 4.
[3] ÁLLAMIGAZGATÁSI TÖRVÉNY. Az SZK Hivatalos Közlönye, 79/2005., 101/2007., 95/2010. és 99/2014. szám. https://www.mnt.org.rs/dokumentum/torvenyek-es-egyeb-jogi-dokumentumok-magyar-nyelven, vagy ZAKON O DRŽAVNOJ UPRAVI, "Sl. glasnik RS", br. 79/2005, 101/2007, 95/2010, 99/2014, 47/2018 i 30/2018 - dr. zakon. https://www.paragraf.rs/propisi/zakon_o_drzavnoj_upravi.html
[4] Szijjártót és Dodikot is kitüntette Vučić a „Vidovdáni” ünnepségen. https://delhir.info/2021/06/30/szijjartot-es-dodikot-is-kituntette-vucic-a-vidovdani-unnepsegen/, 2021. június 30. 12:55
[5] Várhelyi Olivér Szabadkán: A szerbiai magyarság helyzete példaértékű. https://www.vajma.info/cikk/vajdasag/29599/Varhelyi-Oliver-Szabadkan-A-szerbiai-magyarsag-helyzete-peldaerteku.html2024. május 15. 0:26, és P.E.: Az EU kevesebb a Nyugat-Balkán nélkül. Magyar Szó, 2024. május 16. 4.
[6] Uo.
[7] Nem ment át Várhelyi Olivér a brüsszeli vizsgán. https://bozokiantal.blogspot.com/2019/11/nem-ment-at-varhelyi-oliver-brusszeli.html, 2019. november 14. 14:53
[8] Csatlakozási kritériumok (koppenhágai kritériumok). https://eur-lex.europa.eu/HU/legal-content/glossary/accession-criteria-copenhagen-criteria.html
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése