2024. 5. 24.
A balkáni népek és a magyarok között sok közös vonás van. Ezek egyike, hogy nehezen felejtenek. Annak bebiztosítása érdekében, hogy a minap lezajlott szavazás eredménye hosszú távon se menjen feledésbe, a Serbrenicai Anyák Egyesülete kiadott egy közleményt, amiben ismertette, hogy a Potočariban lévő emlékhelyen egy szégyenfát állítanak fel, amire azoknak az államoknak a neveit vésik fel, amelyek a határozat ellen szavaztak
Az ENSZ Közgyűlése határozatot fogadott el, amely július 11-ét az 1995-ös
srebrenicai népirtásról való elmélkedés és megemlékezés nemzetközi napjává nyilvánította
A bosnyák és a pro-boszniai erők tiszta győzelemként értékelték a srebrenicai népirtásról szóló határozat elfogadását, míg a boszniai szerb politikusok a győzelem tényét aláaknázó számháborúba kezdtek. Bár a most elfogadott ENSZ közgyűlési határozatnak Magyarország nem volt címzettje, a magyar ellenszavazatnak várhatóan lesznek következményei. Amíg Elmedin Konaković boszniai külügyminiszter tiltakozó jegyzék küldését helyezte kilátásba, addig a Srebrenicai Anyák Egyesülete szégyenfát állítana a Srebrenicához közeli Potočari emlékparkban, amire a határozatot elutasító államok neveit vésnék fel.
A bosnyák és a pro-boszniai erők győzelemről beszéltek
A pro-boszniai politikai kurzus vezéralakjának számító, szerb-horvát vegyesházasságból származó Željko Komšić, aki jelenleg a boszniai Államelnökség horvát tagjának tisztségét tölti be egy hosszú, több évtizedes folyamat lezárásaként értékelte a mostani döntést.
Meggyőződése szerint a határozat jelentősége abban áll, hogy megteremtette a lehetőségét annak, hogy a korábbi nemzetközi bírósági döntésekkel kapcsolatos konszenzus után a politikai konszenzus is létrejöjjön a srebrenicai események kapcsán.
Eddig 8372 áldozatról tudnak, a névsor valószínűleg nem végleges (Forrás: X platform)
Szerinte a népirtás túlélői a mostani döntésnek köszönhetően új fejezetet kezdhetnek az életükben, és emelt fővel, méltósággal élhetnek tovább. A döntés Bosznia-Hercegovinára gyakorolt hatása kapcsán pedig úgy foglalt állást, hogy értékelése alapján hazája mostantól erősebb, mint korábban, és az országnak ez a megnövekedett ereje egyben garancia arra is, hogy a népírtás ne ismétlődhessen meg.
Denis Bećirović a boszniai államelnökség bosnyák tagja szerint a határozat elfogadásával győzött az igazság. A nagyarányú támogatottságának köszönhetően pedig a tagállamok megőrizték az ENSZ hitelességét. Szerinte a döntés elfogadása emberi, politikai és nem utolsósorban erkölcsi kötelesség volt.
A bosnyák és a szerb nép közti egyetértés előmozdítása érdekében Bećirović üzent Aleksandar Vučić szerbiai államfőnek, akit arra kért, hogy a határozat elfogadását tekintse lehetőségnek, ne pedig a két állam közti viták kiélezésének eszközeként. Végül hangsúlyozta, hogy a mostani döntés alkalmul szolgálhat a két ország és a két nép közti bizalom megteremtésére.
Elmedin Konaković boszniai külügyminiszter, miután pár napja bejelentette, hogy felmondja a magyar állammal még március 6-án megkötött kétoldalú egyezményt boszniai diplomaták képzéséről, most Aleksandar Vučić szerbiai elnökhöz intézett keresetlen szavakat azzal, hogy kijelentette, nem elvárható, hogy a boszniai nemzeti összhang érdekében hallgassanak a bosnyákok szörnyű szenvedéséről és a srebrenicai népirtásról.
A harmonikus együttélés nem így érhető el, és ez csak az elkövetőket segíti, valamint a bűnözőket jutalmazza. Bejelentette továbbá, hogy a szavazás másnapján tiltakozó jegyzéket küld minden ENSZ tagállamnak, amely a srebrenicai határozat elfogadása ellen szavazott.
Arra vonatkozó információnk a cikk megjelenésekor még nem volt, hogy a magyar külügyminisztérium megkapta-e a tiltakozó jegyzéket.
A boszniai horvát nemzetiségi pártokat tömörítő Horvát Nemzeti Gyűlés (Hrvatski Narodni Sabor, HNS) a korábbi években megszokott békülékeny hangot vette elő. A közleményükben felszólították a szerb entitásban működő hatóságokat, hogy nézzenek szembe a valósággal, és kezdjék meg a kapcsolatok normalizálását a bosnyákokkal és más boszniai népekkel.
A HNS tagszervezetei kifejezték arra irányuló szándékukat, hogy Bosznia-Hercegovinán belül a béke és a stabilitás építésében akarnak részt venni. Sajnálatukat nyilvánították azonban ki amiatt, hogy egyes – meg nem nevezett szereplők – a hallgatást választották, és megpróbálták a pálya széléről figyelni az eseményeket.
Szerintük a határozat támogatása civilizációs kérdés, és világos hozzáállást igényel.
A legnagyobb ellenzéki erőnek számító Demokratikus Akció Pártja (Stranka Demokratske Akcije, SDA) közleményében üdvözölte az ENSZ Közgyűlésének határozatát, ami megerősíti a Nemzetközi Bíróság korábbi ítéleteinek legitimitását. Különösen fontos szerintük, hogy a határozat fenntartás nélkül elítélte a srebrenicai népirtást, és annak tagadását.
A szerbek számháborúba kezdtek
Željka Cvijanović a boszniai Államelnökség szerb tagja azzal a frappáns megoldással akarta megmagyarázni a nehezen magyarázhatót, hogy kiszámolta, a világ lakosságának kétharmada nem támogatta a Srebrenicáról szóló állásfoglalást, hiszen a 193 ENSZ tagállamból 109 azt nem szavazta meg.
Nála élesebben és részletesebben fogalmazott Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke, aki kiemelte, hogy a határozat körüli hangulatkeltéssel valójában a szerb népnek akartak ártani.
A szavazás eredménye az ENSZ Közgyűlésében (Forrás: ENSZ)
Ezt követően Cvijanović számtani példáját alapul véve akarta csökkenteni a döntés jelentőségét. Dodik ugyanis azzal érvelt a határozat érvénytelensége mellett, hogy azt az ENSZ Közgyűlésben a 193 tagállamból 109 nem szavazta meg, így nem volt meg az egyszerű többség a határozat elfogadásához.
Ennek kapcsán jeleznünk kell, hogy a hatályos normák szerint a Közgyűlés ezen döntéséhez elégséges volt a jelenlévő és egyben nem tartózkodó tagállamok – 84 támogató és 19 elutasító – több mint felének az igen szavazata, így a döntés érvényes.
A boszniai szerb vezetők közül Nenad Stevandić, az RS nemzetgyűlésének elnöke azzal próbálta meg szélesebb kontextusba helyezni a határozat körül kialakult vitát, hogy kifejtette azon nézetét, miszerint a bosnyák nép geopolitikai játszma áldozata lett ebben a helyzetben, mert a nyugati hatalmak a saját érdekeik mentén használták fel őket.
Stevandić a szavazás legitimitását pedig azzal kérdőjelezte meg, hogy értékelése szerint számos ország nyomás alatt adta le a voksát, vagy valamilyen jövőbeli előnyért támogatta a határozatot.
Az RS közgyűlés elnöke zsarolásról és nyomásgyakorlásról beszélt, azt azonban balladai homályban hagyta, hogy kik akartak élni ezekkel az eszközökkel. A Stevandić által előadott performance olyan komolyra sikerült, hogy annak elhangzását követően a Srebrenicai Anyák Egyesülete jelezte, hogy feljelentést tesznek ellene uszítás bűncselekmény gyanúja miatt.
Potočariban ácsolják a szégyenfát
A szavazás eredménye a vártnál kisebb reakciót szült a boszniai lakosság körében. Mindez azzal magyarázható, hogy pestiesen szólva “bejött a papírforma”.
A szavazás előtti este egy Szarajevó óvárosában lévő kávézó mélyén a BALK helyi tudósítója a pincér, a borbély és a hentes bevonásával a Banjalučki Borac vs. Zrinski meccs latolgatása helyett áttekintette az ENSZ tagállamok névsorát, és egy hosszabb eszmefuttatás zárásaként 81 olyan állam került meghatározásra, amelyek esetében biztosnak tűnt, hogy támogatják a határozatot. (A horvát és a szerb csapat összecsapásából a Zrinski kerekedett felül, és nyerte meg a boszniai kupát, de ez most mellőzhető kérdés.)
Kapcsolódó cik
Egy szerb szurkoló az ENSZ Közgyűlésében, Magyarország a Srebrenicáról szóló határozat ellen szavazott
Mint ismert, az ad hoc önképző kör nem dolgozott rosszul, mert 84 támogató és 19 elutasító szavazat mellett 68 állam képviselői tartózkodtak, míg 22 ország nevében az arra jogosultak távol maradtak a szavazástól.
Bár a támogató országok száma nem érte el az összes tagállam számának a felét, azt azonban érdemes szem előtt tartani, hogy a Balkán-félsziget államai Ljubljanától Szkopjéig lényegében egységesen támogatták a javaslatot Szerbia kivételével.
A széles körű nemzetközi támogatottság ellenére a népirtással érintett bosnyákok körében lényegében csak a magyar elutasító szavazat eredményezett komolyabb értetlenséget.
A Klix.ba hírportál már Milorad Dodik május 15-i budapesti látogatása alkalmából terjedelmes cikket szentelt a magyar diplomácia Bosznia-Hercegovinán belül tapasztalt szerbpártiságának, amikor Szijjártó Péter bejelentette, hogy a magyar fél a határozat ellen fog szavazni.
Az ominózus írás címe, miszerint „vége a hazug barátságnak” magáért beszélt, és pontosan tükrözte azt az érzést, amit a „nem Dodik hívő” boszniai lakosok – köztük a három nemzet békés egymás mellett élését szorgalmazó szerbek is – éreztek a magyar külügyminiszter bejelentését követően.
A korábbi években rendre visszatérő téma volt a boszniai közéletben, hogy mire vezethető vissza a magyar kormány és a boszniai szerb vezetés viszonya, azonban a pontos megfejtés máig várat magára.
A szarajevói politikai kurzus huzamosabb ideje tolerálja, hogy a magyar diplomáciai delegációk nem egy esetben csak Banja Lukáig jutottak, ennek a legélesebb mozzanata az volt, amikor 2021. novemberében Orbán Viktor miniszterelnök maga is csak Milorad Dodikot kereste fel Banja Lukában, azonban Szarajevóba már nem ment tovább.
A balkáni népek és a magyarok között sok közös vonás van. Ezek egyike, hogy nehezen felejtenek. Annak bebiztosítása érdekében, hogy a minap lezajlott szavazás eredménye hosszú távon se menjen feledésbe, a Serbrenicai Anyák Egyesülete kiadott egy közleményt, amiben ismertette, hogy a Potočariban lévő emlékhelyen egy szégyenfát állítanak fel, amire azoknak az államoknak a neveit vésik fel, amelyek a határozat ellen szavaztak.
https://balk.hu/szerbia/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése