Emberi és nemzeti kisebbségjogi napló (302.)
A hanyatlás túl sokáig tart és mi türelmetlenek vagyunk, mert az életünk rövid.
[Sunovrat predugo traje, a mi smo nestrpljivi, jer su naši životi kratki.]
Svetlana Ceca Boljković, színésznő. a ProGlas aláírója
(A Napló illusztrációja)
A nemzetközi civil szervezetek egyre-másra teszik közzé a 2023-as évről szóló jelentéseiket, amelyekben a világ országaiban értékelik egyebek mellett a demokrácia, az emberi jogok és a sajtószabadság állapotát, a korrupció és az erőszak elleni küzdelem állását.
Ezek a jelentések fontos értékeléseket tartalmaznak a szerbiai politikai viszonyokról is, amelyekből következtetni lehet arra is, hogy milyen irányba halad az ország.
A Freedom House Nemzetek átalakulóban 2023 című áprilisi jelentése[1] szerint, amely 29 európai és ázsiai országra terjed ki, „Szerbiában hanyatlik leginkább a demokrácia”[2]. Az ország történelmi hanyatlást élt át Aleksandar Vučić elnök 2023-as hatalommegszilárdítási erőfeszítései miatt – áll egyebek mellet a jelentésben[3].
Április végén az Amnesty International (AI), május elején pedig a Riporterek Határok Nélkül (RSF) adta közre a jelentését.
Április 24.
Szerbiában sérülnek az egyes alapvető jogok
Az elítélt háborús bűnösök dicsőítése a büntetlenség kultúráját erősítette, és ellehetetlenítette az áldozatok küzdelmét, hogy kiderüljön az igazság, érvényesüljön a jog és a reparáció. Az illetékes szerveknek még mindig 1700 lehetséges háborús bűnt kellene kivizsgálniuk – olvasható a világszerte az emberi jogokét küzdő Amnesty International (AI) 155 országra kiterjedő 2023/24 évi jelentésében[4].
Tavaly áprilisban nyolc európai médiaegyesület fejezte ki aggodalmát a politikusok nyílt ellenséges viszonyulása miatt, amit aztán a bulvársajtó tovább növelt normális jelenséggé téve a független újságírók elleni támadásokat. Az oknyomozó újságírók és a jogvédő aktivisták ellen feljelentéseket tettek, amelyek célja a közvélemény részvételének kizárása volt.
A szerbiai tüntetések, különösen a környezetvédelmiek mindig tömeges rendőri jelenlét mellett zajlottak, a résztvevőket pedig gyakran vetették alá indokolatlan és túlzott rendőri intézkedésnek.
A jelentés szerint tavaly „állami védnökség alatt álló személyek” kémapplikációkat alkalmaztak a civil szervezetek tagjai ellen.
Az AI emlékeztetett, hogy tavaly legalább 27 nő lett családon belüli erőszak áldozata. Megállapította, hogy a szociális központokban kevés a szociális munkás és a pszichológus, a civil szervezetek által működtetett biztonságos házak működésének pénzelése pedig bizonytalan.
A szervezet megállapítása, hogy a szerbiai büntetőjogban a nemi erőszak meghatározása nincs összhangban a nemzetközi és térségi gyakorlattal, mivel kizárólag az erőszak alkalmazásán alapszik, és nem foglalja magába a beleegyezés hiányát.
A jelentés szerint a szociális kártyára vonatkozó törvény meggyengítette az egyébként sem megfelelő szociális védelmi rendszert, és az extrém szegénységben élőket megfosztotta a szociális támogatástól, a roma közösség tagjait pedig aránytalan mértékben sújtotta.
Az AI sérelmezi továbbá migránsok erőszakkal történő eltávolítását a magyar és a bolgár határról, de a szerb rendőrség általi rendszeres kilakoltatását is az ideiglenes táborokból – közölték a hírügynökségek[5].
A médiaszabadság Szerbiában 2002 óta a legalacsonyabb szintre esett
A RSF 180 országot osztályoz, 0-tól 100-ig terjedő pontszámmal, rangsorolva az államokat a sajtószabadság időszerű helyzete alapján.
A régió többi tagjelölt országához viszonyítva Szerbia valójában csak a 99. helyen álló (2023-ban 96.) Albániánál jobb helyezésű.
A RSF rangsorán Magyarország a 67. helyre került (62,98 ponttal), vagyis 5 hellyel előbbre, mint 2023-ban, amikor a 72. volt (62,96 ponttal)[8]. A „problémásnak” nevezett kategóriában az európai rangsor végén szerepel, rosszabb pontszámmal, mint például Románia (a 49.) vagy Bulgária (az 59.), de több afrikai ország is megelőzi, például (a 33.) Mauritánia, (az 53.) Elefántcsontpart és (az 56.) Gabon [9].
Szavai szerint Szerbia a „problematikus” országok közül azon országok csoportjába került, amelyekben a médiaszabadság „súlyos”.
– A Slavko Ćuruvija újságíró meggyilkolásával vádolt személyek felmentése a jogi körülmények jelentős rosszabbodását jelenti, nyilatkozta Salaj a sajtónak. Ezt nem lehet kompenzálni a hatalom erőfeszítéseivel, hogy eljárás alá vonják az újságírók elleni nemrégi támadások elkövetőit, habár a Riporterek Határok Nélkül szervezet jelentésében befolyásolta a jobb osztályzatot a biztonság területén.
Szerbiában mint az Európai Unó tagjelölt országában az újságírók fenyegetéseknek vannak kitéve azon politikai támadások nyomán, amelyeknek a hatalom legfelsőbb vezetői folyamatosan kiteszik őket, amit tolerálnak, sőt bátorítanak is a hatalmi pártok köreiben, mutatott rá Salaj.
__________
[1] NATIONS IN TRANSIT 2023: CATEGORY AND DEMOCRACY SCORE SUMMAR.
Serbia. https://freedomhouse.org/country/serbia/nations-transit/2023
[2] Bővebben lásd a „Szerbiában hanyatlik leginkább a demokrácia”! c. írásomban. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=16288, 2024. április 25.
[3] Uo.
[4] AMNESTY INTERNATIONAL REPORT 2023/24: THE STATE OF THE WORLD’S HUMAN RIGHTS [Az Amnesty International 2023/24 évi jelentése: Az emberi jogok helyzete a világban]. https://www.amnesty.my/2024/04/24/annual-report-2023/, 328- 330
[5] (BETA) AI: U Srbiji se krše neka od osnovnih prava, cveta korupcija, gaji se nekažnjivost [AI: Szerbiában sérülnek az egyes alapvető jogok, virágzik a korrupció és táplálják a büntetlenséget] https://n1info.rs/vesti/ai-u-srbiji-se-krse-neka-od-osnovnih-prava-cveta-korupcija-gaji-se-nekaznjivost/, 2024. április 24. 14:07, és AI: Virágzik a korrupció és sok az erőszak. https://szmsz.press/2024/04/25/ai-viragzik-a-korrupcio-es-sok-az-eroszak/, 2024. április 25. 7:01
[6] Serbia. https://rsf.org/en/index
[7] Uo. v-ár : Hanyatlóban a sajtószabadság. Magyar Szó, 2024. május 4. 5., és/vagy
https://www.magyarszo.rs/kozelet/belfold/a.308061/Hanyatloban-a-sajtoszabadsag, 2024. május 5. 15:12
[8] Hungary. https://rsf.org/en/index
[9] RSF: Magyarországon "problémás" a sajtószabadság. https://hu.euronews.com/2024/05/03/rsf-magyarorszag-problemas-sajtoszabadsag
[10] Izveštaj Reportera bez granica: Sloboda medija u Srbiji najugroženija u poslednje 22 godine [Riporterek Határok Nélkül jelentése: Szerbiában a médiaszabadság a legveszélyeztetettebb az utóbbi 22 évben]. https://www.danas.rs/vesti/drustvo/izvestaj-sloboda-medija/, 2024. május 3. 09:30, és Milan Nešić:
Reporteri bez granica: Sloboda medija u Srbiji najugroženija u poslednje 22
godine [Milan Nešić:
Riporterek Határok Nélkül jelentése: Szerbiában a médiaszabadság a
legveszélyeztetettebb az utóbbi 22 évben]..
https://www.glasamerike.net/a/intervju-reporteri-bez-granica-sloboda-medija-izvestaj-srbija-evropa-svet/7592462.html,
2024. május 3.
[11] Lásd a
Danas írását az előző jegyzetben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése